Soot hazalátogat

Az integrálódás komolyan megkezdődött, miután a határsivatag teljesen eltűnt. Kicsit vonakodva, de a népek megindultak egymás birodalmába. Az egykori deghyomi tolvaj, Soot is élt ezzel a lehetőséggel. Előkaparta egykori övét, dobótőreit, tolvajpalástját, és izgatottan megindult visszafelé, egykori otthonába, a tűzvörös ég alá.

Szinte remegett az izgalomtól. Már eltelt egy évtized is, mióta utoljára látta azokat a macskaköves sikátorokat. Hallott az odaát történt változásoktól, egyszer magától Tom Focustól... de vajon mennyire lett más a szülővárosa?

Átvágta magát az erdőn. Az egykori csupasz, élettelen földek helyén tündérek, és áldozatot bemutató mágusok tanyáztak. Már ettől az az érzése támadt, hogy egy másik univerzumban jár. De nem állt meg. Sokkal jobban izgatta maga a város. Ahogy elsőként kilépett, a varázstudók gyűrűjében találta magát. Szembeszökő volt, hogy a rozoga kunyhók helyén már stabil kő- és téglaházak állnak. A fiatal mágusok ráadásul már erősen hanyagolták a maszkot. Mivel az uralkodó éreztette ezzel az egész kaszttal, hogy a mágia nem egy szégyellnivaló vagy megvetendő dolog, így a varázstudóknak volt okuk rejteni az arcukat. Ebben a gyűrűben állt a három szentély is, amiket csak távolabbról látott.

Beért a középső gyűrűbe. Itt már megállt, és alaposan szétnézett. A kisiparosok virágoztak, az utca és az épületek láthatóan rendben voltak, a különböző szomszédok egymással diskuráltak. Annak idején innen származott, egyszerű fegyverkovács fiaiként. Abban a háborúban vesztette el a szüleit, amiben Tom Focus is. Az akkori király minden lehetséges helyről és kasztból mozgósította a férfiakat. De míg anno a kék macskát a varázslónő fogadta be, őt az egyik helyi tolvajklán. Vajon mi lehet velük?

Még egy gyűrűvel feljebb ment, a harcosok gyűrűjébe. Abból a szempontból semmit sem változott, hogy maradt ugyanolyan nagy és jelentős. Nem is csoda, hisz Deghyom, mint katonaállam nem boríthatott fel évezredes tradíciókat egyik évről a másikra. Viszont a hely sokkal konszolidáltabb volt... már nem repültek a kések és a balták minden sarokról, bár a fogadókban ugyanolyan bohém élet folyt. Soot elmosolyodott. Mily zene füleinek és felüdülés a szemeinek. Szülővárosa valóban virágzóbb és élhetőbb lett, mint valaha. Nem győzött betelni a látvánnyal... talán azért sem, mert piszok sokáig volt távol, és most döbbent rá igazán, hogy mily csodás helyet hagyott is a háta mögött, mikor elmenekült. Kegyetlen idők voltak azok... most viszont minden a megbecsülés és a testvériség jegyében zajlik.

Megérkezett ahhoz a fogadóhoz, ahol egykor a tolvajklánja is tartózkodott. A Késdobáló cégére ugyanolyan patinásan himbálózott az ajtó fölött, mint annak idején. A fekete patkány sóhajtott. Otthon, édes otthon... hát még áll. Az ajtóra nézett. Oly sok év után eszébe jutott a titkos jelszó. Ugyanis ide nem léphetett be akárki... csak ők, és a király. Odalépett, lekopogott egy meghatározott dallamot... és várt. A következő pillanatban nyílt is az ajtó, és egy zöld sárkányember meglepett pofával nézett vissza rá.
-Hello Ferlex- köszöntötte halkan, mosolyogva Soot- rég nem láttuk egymást. A szörnyeteg szélesen elmosolyodott, majd lendülettel megölelte a patkányt:
-Soot! Öregem! Ezer éve nem láttalak! Mi szél hozott vissza haza? Egy ismerős, aki annyi idő után ugyanúgy köszönti, mint anno. Kormos nem tudta visszafojtani meghatottságát. Kicsit jobban a fejébe húzta tolvajpalástja csuklyáját:
-Mindent elmesélek töviről hegyire- hangja kifejezetten rekedté vált- de előbb bemennék. Ferlex lelkesen bólogatott:
-Persze, persze, gyere csak! Azonnal szólok a többieknek! Nagyon fognak örülni, hogy itt vagy, még a csapossal is hozatok a legjobból!

Azzal betette maguk mögött az ajtót....

boldog szülinapot, Jenisse Mysz

Nyílt titok volt, hogy a kék főváros otthont biztosít az egyik hollónemesnek, és mint ilyen, bárki fordulhat hozzá segítségért minden megkötés nélkül. Egy nap viszont maga Soot kereste fel, átkutatva utána az egész várost: kereste a lovak negyedében, a szórakozónegyedben, LadyDánál, a 3 kapunál... végül a palotába is bepofátlankodott, hátha az uralkodói párosnál találja a nagyra becsült harcost. A lelkesedéstől fűtve megfeledkezett az udvariasságról, és szabályosan a hercegnőre rúgta a hall ajtaját:
-Felség, Kicsi itt van? Shayla, aki épp Jeng sólyomlorddal teázott értetlenül nézett a berobbanó jövevényre:
-Hello Soot... A patkány ekkor észbe kapott, majd sűrű hajlongás közepette kért elnézést az uralkodótól:
-Elnézést felség, nagyon sajnálom, felség, csak Kicsi hollónemest keresem. Már átfésültem érte az egész várost.
-Én tudom hol van- válaszolt Jeng mosolyogva- a város határában tartózkodik, a mezőn. Épp meditál. Soot tovább hajlongott:
-Köszönöm szépen! És még egyszer elnézést kérek a hölgyektől... Majd eliszkolt.

A keresett hölgy valóban a városon kívüli réten tartózkodott, távol minden zajtól. Habár Nixa biztosít neki otthont, ő mégis gyakran elvonul feltöltődni, elmélkedni. A távolból érkező Soot kiáltása először olybá tűnt neki, mint egy álom. Lassan tért vissza a módosított tudatállapotból, közben a fekete patkány hangja is egyre hangosabbá vált. Mire megérkezett, a hollónemest már teljesen "ébren" találta. Zihált, hisz egész eddig rohant. A hölgy a szokásos hűvösséggel és nyugodtsággal kérdezett:
-Mi célból kerestél fel? Miután Soot ismét levegőhöz jutott, meghajolt, majd belekezdett:
-Tiszteletre méltó Kicsi hollónemes... Mint te is tudod, hamarosan itt van Jenisse születésnapja. Azt is, hogy már egy jó ideje be akarok nála vágódni. Itt kérem a segítséged a megfelelő ajándék elhozatalával. Kicsi érdeklődve fordult felé:
-És mégis mi lenne ez a szóban forgó ajándék? A patkány elvigyorodott, és folytatta:
-Tudod, még szereztettem egy ütős kis lemezt az emberek világából, ami Jenisse-nek nagyon bejött. Azt kérném tőled, hogy az előadót hozd el születésnapjára, hogy ő játsszon. A hollónemes a fejét rázta:
-Soot... tudod, hogy ez emberrablás... Ekkor a megbízó térdre vágta magát elé, és könyörgött:
-Kérlek, tiszteletre méltó Kicsi hollónemes! Csak egy nap erejéig lenne itt, amíg lejátssza azt az estét.... A hölgy sóhajtott:
-Rendben- fordította fejét a patkány felé- cserébe viszont mondj egy jó hosszú hálát az uramnak. Soot bólogatott:
-Azonnal is! Máris elhelyezkedett, és elkezdett hosszan hálálkodni a Sötétségnek. Közben Kicsi megindult, hogy felkeresse a célszemélyt.

Napjaink, Anglia, emberek világa... valamikor este 10 környékén. Kellemes nyári éjszaka. Az emeleti erkélyen egy laza csávó ül éppen, és cigizik, gyönyörködve az éjszakába. Igazából unatkozik, de ha már ilyen kellemes a klíma, inkább kiül, és a maga módján élvezi. A slukk feléig se jut, mikor bentről kijön a fekete-fehér foltos macskája, az ölébe ugrik, és láthatóan a képébe mászik, kérlelve őt, hogy etesse meg. A srác kifújja a füstöt, elvigyorodik:
-Na mi van, öregem?- simogatja meg a fejét- kajás vagy? Még párszor megsimogatja kis kedvencét, majd elnyomja a cigit, feláll a helyéről, és besétál vele. Az előtérben telerakja a tálját, majd a macska nagy örömmel nekilát. A srác még mindig röhög, majd ismét menne ki a teraszra. De amint megfordul, az ajtóban ott áll a talpig feketében és sötétlilában virító maszkos szárnyas valami... Ijedtében megugrik hátrafelé:
-Aztakurva! Majd miután tudatosul benne, hogy egy meglehetősen humanoid kinézetű élőlény az, kínjába lassan elkezd röhögni, ami aztán harsány kacajba torkollik:
-Hát ez óriási!- mutatott rá- egy pillanatra tényleg azt hittem, hogy a kaszás az! Igazán briliáns jelmez, öregem! Már csak azt kéne elárulnod, hogy hogy jutottál be... vagy talán berepültél? Kicsi nagyon jól tudta, milyenek az emberek. Épp ezért nem akart és nem is szokott előttük mutatkozni, főleg, mióta hollónemessé vált. Viszont ez alkalommal kivételt kellett tennie.
-Joel Zimmerman?- kérdezte, hogy megbizonyosodjon, jó helyen jár. A hülyegyerek tovább vigyorgott:
-Attól függ ki kérdezi, kaszás kisasszony. Ha az öreg halál, akkor a szomszéd ajtón kopogtasson- mutatott balra.
-Nem- folytatta Kicsi a megszokott nyugodt és hűvös stílusában- megbízás lenne a számodra. Joel elképedt:
-Na és micsoda? Valakit el kéne tenni láb alól? Közben rágyújtott egy újabb slukkra, hisz kezdte elfogadni hogy egy ilyen bizarr jelenséggel beszélget a szobájában.
-Szó sincs róla- folytatta Kicsi- születésnapon kéne játszanod az ünnepeltnek. A srác kiemelte szájából a csikket, és lazán intett:
-Házibulit nem vállalok... A jövevény hozzátette:
-Egy egész disco van lefoglalva. Erre viszont Joel már felkapta a fejét. Egy egész disco... mégis ki ekkora állat? Persze, ő maga... de azon kívül. Visszahelyezte a szájába a slukkot, és eltöprengve megvakarta az állát:
-Ééééééés.... a technikai háttér?
-Biztosítva- vágta rá a hollónemes.
-Gázsi?
-Ott helyben, aranyban.

A srác felvonta a szemöldökét, majd megvakarta a fejét. Még az ő fantáziájának is kezdett bizarr lenni a felkérés. Ki tudja, talán a maffia vagy egyéb bűnbanda áll az egész mögött... a küldönc hölgyemény épp elég gyanús. De jobban belegondolva... hány DJ mondhatja el magáról, hogy a maffiának zenélt, és aranyban fizették ki a sztárgázsit? Elvigyorodott:
-Mit vigyek?
-A lemezeidet- válaszolt Kicsi- és a maszkod. Majd gyorsan hozzátette:
-Részemről lenne annyi kérés, hogy amíg ott vagy, ne vedd le- ezt egy hazugsággal magyarázta- mindenki maszkban lesz. Joel felvonta a szemöldökét:
-Ahogy gondolod... Lazán odébbállt, összerámolta a cuccait, felvette a hatalmas vörös egérfejet, de ahogy kilépett a jelenség mellé a teraszra, hirtelen minden elsötétült...

Elérkezett a nagy nap éjszakája. Jenisse már a munkahelyén is lazább volt, munkatársai felköszöntötték. Viszont este már teljesen be volt pörögve. A diszkó telve volt, az ajtóban Soot fogadta:
-Csajszikám!- csókkal üdvözölte- még a megszokottnál is dögösebb vagy. Az egér örömtelien mosolygott:
-Köszi! Ma estére különösen ki akartam nyalni magam. A patkány röhögött:
-És jól is tetted- vezette befelé a tömegen keresztül- ugyanis ma este csakis miattad gyűltünk össze, hogy egy hatalmasat bulizzunk! Én egy különleges meglepetéssel is készültem. Erre a lány izgatottá vált, és szabályosan barátja arcába mászott:
-Valóban? És mivel? Mondd már! Mit tartogatsz? Soot sejtelmesen visszavigyorgott rá:
-Majd meglátod.

A bulit most is (mint az esetek többségében) Dorina Joris látta el megfelelő talpalávalóval. A tömeg nem is panaszkodott rá. Úgy egy órával az ünnepelt megérkezése után oldalról, a függöny mögül valaki jelzett neki. A szőkeség odakapta a fejét. Kicsi állt ott, mellette egy vörös egérmaszkos valakivel, aki a kezében tartotta táskáját. Integetett a kiscsajnak, bár csodálta, hogy valaki 13 évesen a keverőpult mögé került DJ elvigyorodott, hívóan intett a vendégnek, majd lehalkította a zenét, felkapta a mikrofont, és beleordított:
-Figyelem mindenki! Ma, Jenisse Mysz szülinapja alkalmából egy különleges vendéget tisztelhetünk köreinkbe- rámutatott a srácra, aki integetett a közönségnek is- íme az ajándékod, csajszi! Köszöntsd deadmau5-t! Jenisse sikított és pattogott örömében, majd Soot nyakába ugrott:
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!- sikítása visszhangzott a helyiségben- köszönöm Soot!!!!! Ez állati jó!!!!! Felülmúltad minden képzeletemet! Azzal egy hatalmas csókot nyomott az arcára. A patkány röhögött:
-Hát, én igyekeztem....- és átölelte a rajta csüngő barátnőjét.

Közben deadmau5 már el is kezdett játszani. A hatásszünet miatt egy Kaskade-del való közös számmal kezdett, ami viszonylag nyugodt volt. Felpillantott a közönségre.
-Húha- gondolta- a kaszás kiscsajnak igaza volt, tényleg nem semmi egy jelmezbál. Elég profi és élethű darabok... Ekkor kiszúrta a Soot nyakából épp lemászó ünnepeltet, aki belekezdett a riszába:
-Viszont ez az egérjelmez szánalmas- gondolta- kismillió ilyet láttam már....

Lassan váltott az egyre keményebb és ütősebb számokra, a buli hamarosan a tető fokára hágott. A közönség tombolt. Ordibáltak, ugráltak, jobbról-balról pezsgőket nyitottak, amik végigfröcsköltek a fél tánctéren. Jenisse igazán nem panaszkodhatott, nagyon ki lett találva neki ez a buli. Az egyik jelenlévő a magasról öntötte a szájából az italt. Megtörölte a száját, és ezt követően felmászott az egyik kisebb emelvényre, és meglehetősen vadul riszálta magát. Igazán elemében volt. És ezt nemcsak a fél közönség, de még a vendégelőadó is észrevette.
-Aztakurva- gondolta, közelebb húzódva a keverőpulthoz, hogy rejtse az árulkodó jeleket- úgy riszálja magát ez a kiscsaj, mint négy másik. Ha rövidesen nem hagyja abba, én orrvérzésben fogok elhalálozni. Már megérte eljönni...  Igencsak nehezen tudta lehűteni magát, miután Jenisse ennyire pörgött. De amint sikerült, tovább hülyéskedett a színpadon: táncolt, a tömeg be mutatott, kezét a lapát füléhez helyezte, kivívva, hogy a tömeg ordítson, és feltartott kézzel tapsolt velük. A bulizók nagyon élvezték is, hogy a vendég így megalapozta nekik a hangulatot, és lankadatlanul pörögtek tovább.

A rendezvény a hajnali órákban ért véget. Még nem virradt, de a levegőben már érezhető volt a reggel, az ég kis tompán világosabb volt. A helyiek lassan szállingóztak hazafelé. deadmau5 is akkor lépett ki, az ideiglenes testőr szerepét betöltő hollónemes kíséretében, aki aztán egy erszényt nyújtott neki át:
-Győzödj meg róla magad, valódi arany. Az előadó átvette, és inkább zsebre rakta:
-Majd otthon. Te magad mondtad, hogy ne vegyem le a maszkot- körbenézett- tényleg, hogy is kerültünk ide? Kicsi elmosolyodott:
-Úgy, ahogyan vissza.

Ekkor egy sikítás törte meg a kettejük közt zajló beszélgetést:
-deadmau5! Mindketten odakapták a fejüket. Jenisse volt az, aki meglehetősen nagy iramban közeledett a DJ felé... végül a nyakába ugrott, és a maszk szájába csókolt. Joel egész közelről tapasztalhatta meg, hogy milyen is az, mikor az álarca csókolt kap. Az egérlány tovább pattogott:
-Úgy örülök, hogy eljöttél, olyan király voltál, isteni buli volt! Jössz még? Az előadó nevetett:
-Meglehet... jó kis közönségem volt az éjjel. Nem igen láttam még ilyen őrült bulit- majd intett- de vedd már le ezt a maszkot, hadd lássam az ünnepeltet. Jenisse értetlenül nézett rá:
-Hogy mondod?
-Na, ne csináld már- nyaggatta a csávó- vedd már le a maszkod... Megragadta két oldalról a lány arcát, aki ebbe mélyen belepirult. Azt már fel se fogta, hogy bálványa éppen rángatja a fejét.

Akkor engedte el őt, mikor Kicsit megfogta az alkarját:
-Ez kicsit illetlen az ünnepelttel szemben- magyarázta, hogy emberi szemmel érthető legyen a helyzet. deadmau5 ránézett:
-Vagy úgy- eresztette le kezeit, majd ismét Jenisse-re nézett- azért elég meggyőző. Az egérlány viszont ezt úgy értelmezte, hogy mint személyiségről mondja ezt a DJ és meglehetősen belepirult ismét:
-Köszönöm...- hebegte. Kicsi az előadóra nézett:
-Én viszont hazakísérlek. Kicsit zökkenőmentes innen az út. deadmau5 nevetett, ahogy elindultak:
-Rendben, kaszás kiscsaj- felmutatott, felemelve karját- mutasd az utat! A végtelenbe és tovább!

Jenisse Mysz így lett megajándékozva egy felejthetetlen bulival...

Jenisse Mysz kettős élete

Nixában tökéletes rend uralkodik: minden a helyén, a szabályok tiszták, minden jól szervezett... de ha egy kicsit betekintünk a színfalak mögé, megláthatjuk, hogy igenis ára van ennek a közjónak.
-Mi az, hogy nincs bekötve? Minden lakást be kell kötni a rendszerbe, különben kiborul a bili! Ez az meglehetősen erős női hang az egyik irodaházból szűrődött ki. Ők voltak az áramszolgáltató, és a főmufti, a meglehetősen fiús kisugárzású és öltözködésű Jenisse Mysz (merthogy a nyakkendőt és a fehér inget preferálta) épp osztotta az észt. A fiatal, szemüveges, fekete copfos egérlány meglehetősen keménykezűen intézte az ügyeket.
-Nem tudom- válaszolta Baby Blanca, ismét áttanulmányozva a nyilvántartást- e szerint minden rendben. Rá is mutatott az azonosítóra:
-Látod? Itt áll a nyilvántartási szám, a házszám, a tulajdonos... még a befizetés is. Jenisse elemelte az iratot, jobban szemügyre véve. Kissé megigazgatta szemüvegét, majd bólintott:
-Valóban- visszanézett a lóra- ez esetben mihamarabb intézkedjetek az áramvisszakötést illetően. Blanca bólintott:
-Értettem.

Ekkor egy harsány férfihang csapta meg az egerek hátulról:
-Hééééé, kisanyám!- ordított Ags az egyik székről. Mihelyt Jenisse felé fordult, folytatta:
-Minek egyből a plafonon lenni? Nem szakad le az ég... A főnök odament hozzá, és komoly hangnemmel közölte vele:
-Mi vagyunk az áramszolgáltató, és mivel ez itt egy utópisztikus társadalom, mindenkinek egyelően részesülnie kell a közjóból, bárhogy, bármikor. Miénk a felelősség, hogy az áram mindenhová azonos mértékben eljusson, hiba nem csúszhat a munkánkba. Kissé közelebb hajolt, tekintetét szabályosan belefúrva a hippi zöld szemeibe:
-Világosan fogalmaztam? Darko megvonta a szája szélét:
-Értettem...- válaszolta egykedvűen. Jenisse bólintott, és visszament az irodájába.

Ekkor Ags hátrafordul, elkapva Baby Blanca tekintetét:
-Ez a csaj olyan tökös, hogy már nem is Jenisse, hanem Jerry. A fehér ló a szemei forgatta unottan:
-Nekem mondod? Régebb óta dolgozom nála, mint te.

De való igaz, az egérlány tényleg komolyan vette ezt a hivatást: szentül meg volt róla győződve, hogy akkor működik tökéletesen, ha mindenki egyenlően részesül, így többször is ellenőrzött és ellenőriztetett mindent, hogy eloszlassa kétségeit. Épp emiatt egy igen fárasztó munka is volt egyben az övé... de szerencsére tudta a módját, hogy miként vezesse le...

Valahányszor eljött az este, Jenisse megszabadult a férfias ruhadaraboktól: a nyakkendőtől, az ingtől, az élére vasalt nadrágtól, a fekete cipőktől... a szemüvegétől... Majd haját kiengedve átvedlett egy szakadt farmergatyába, egy topba, és meglehetősen kihívó sminkkel. Mintha egy teljesen más személy állna a tükör előtt...

Lakásától nem messze állt a disco. Ott aztán igazán levezette ezeken az estéken minden nyavalyáját. Amint bekerült az extázis-ittas tömegbe, a fények közé, magával ragadta a ritmus. Úgy táncolt, mintha nem lenne holnap... minden ilyen alkalom egy újabb és újabb újjászületés volt számára. Akkor nem kellett aggódni a munka miatt, nem kellett gondolnia a felelősségre, nem volt szükség bizonyításra.

A parti hevében odaszambázott hozzá egy fekete patkány. Átkarolta a derekát, és odahajolt hozzá:
-Jenisse drágám, jó ismét itt látni. Kemény volt a nap? Az egér visszavigyorgott rá:
-Ne is beszéljünk róla, Soot... Inkább lazuljunk! A srác elvigyorodott:
-Tudom én mi kell neked- majd a keverőpult felé fordult- Hé DJ! Amiben megállapodtunk! A keverőpult mögött egy 13 éves forma, hosszú, kócos szőke hajú, kék szemű baseball sapkás lány, Dorina Joris (alias DJ) állt. Hallva Soot-ot, elvigyorodott, majd intett, jelezve, hogy vette az adást. Azzal lecserélte az egyik lemezt, majd feltette a Deadmau5 'Ghosts and stuff' című lemezét, amit a még éppen pörgő dalra kevert. Jenisse mikor meghallotta, pattogott örömébe:
-Ó igen, most pont ilyen hangulatom van- a patkányra nézett- honnan szerezted be?? Soot elvigyorodott:
-Tudod, hogy vannak nixaiak és mindenféle vándor nép, akik megfordulnak az emberek világában is. Onnan van ez a kis pofás szám. Az egérlány riszálta magát:
-ÁÁÁÁ! Ez nagyon kellett nekem- majd barátja nyakába ugrott- kösz Soot! A patkány nevetett, és megpaskolta a lány hátát:
-Tudom én mi kell az én barátosnémnak....

Tehát valahányszor leszáll az éj, a komoly és felelősségtudatos Jenisse Mysz egy őrült partiarccá változik, még csak nem is emlékeztetve nappali énjére...