Mao Zhu

Az akkori békekötés Nixa és Deghyom között nem egyik napról a másikra ment, és pláne nem valami váratlan isteni sugallatra. Az egész hátterében sokkal több állt, olyan tettek és érzések láncolata, amely végül ezt az állapotot eredményezte. És talán nem is Shayla Constructor, a macskahercegnő volt a fő mozgatórugója ennek az egésznek, de nem is Tom Focus, a király, az első deghyomi uralkodó, aki a békekötésre adta a fejét... hanem egy egyszerű közszereplő, aki a sors tréfájából adódóan meglehetősen szokatlan eszközökkel hozta össze a két felet. Ez pedig nem más, mint Mao Zhu.

Hősünk egy meglehetősen magányos katona volt, távol a fővárostól, egyszerű körülmények közt élve. Nem is igen vágyott többre, amíg állt a kis háza, minden nap égett a tűz, a közeli erdőben pedig edzhetett és vadászhatott. Mellesleg az élet úgy hozta, hogy Mao Zhu is macska volt... méghozzá kék. Viszont ennek soha nem volt jelentősége. Annak idején még Nixa előző uralkodójának elit katonái közt szolgált, mint puszta kezes harcos, ám annak halálával visszavonult, és azóta folytatja remete életét a városon kívül.

Azóta csak egyszer érkezett felkérés az udvartól... de nem, mint katonát, hanem mint tanítót kérették. Eleinte nem tudta mire vélni a kérést, ám úgy döntött, eleget tesz neki. Így  történt, hogy az akkor még 8 éves Shayla Constructor mesterévé vált, és a gyermek trónörökösnek harcművészetet tanított. Tanítványa az első egy évben sokat elégedetlenkedett a kemény edzések miatt, ám Mao Zhu nem adta alább. Ezt a trónörökösnek is idővel be kellett látnia, már csak amiatt is, mert idővel tudatosult benne, hogy a két birodalom közt milyen háborúk is dúlnak.

Az okítás abbamaradt, mikor Shayla elfoglalta a trónt. Azután viszont azért érkeztek felkérések a magányos harcoshoz, hogy mert a segítségét kérték a kirobbant harcok során. Mint katona, aki a mindenkori uralkodónak felesküdött, így teljesítette is a feladatát... még ha nem is közvetlenül a frontvonalon, az élen járók közt, hanem valamivel hátrébb. Többek közt ennek köszönhető, hogy Deghyom számára ismeretlen volt a kiléte- legalábbis azóta, mióta királyi elit osztagban katonaként harcol ellenük,  a túlélők számára az idők során feledésbe merült.

Így nem kis döbbenetet váltott ki, mikor ő és Tom Focus találkoztak az egyik harc során. Mivel ez a deghyomi király igencsak jól harcolt, és többször is képes volt áttörni az első védelmi vonalakat, így a sors összehozta a két macskát... és a találkozás egyiküket sem hagyta hidegen. Olybá tűnt, hogy az élet egy ironikus görbe tükröt fordított feléjük, nemcsak a kinézetük és fajuk, de még a koruk miatt is, lévén hogy majdnem egyidősek voltak. A döbbenetből elsőként Tom Focus tért magához, aki egy gyors, határozott mozdulattal megragadta ellenfele övét, és elillant vele a tömegbe. Mielőtt Mao Zhu utána eredt volna, azon kapta magát, hogy lassan, komótosan a sereg is megindul királya utána. Nem tudta mire vélni a szokatlan lépést...

Az ezt követő napokban még a csata adta váratlan fordulat okozta döbbenet sem hunyt ki, hősünk máris egy újabb furcsa meglepetésben részesült: ahogy egyik este felélesztette a szokásos kunyhó előtti tüzet, egy kicsi ördögdenevér hozott levelet, egyenesen Deghyomból. Ma Tom Focus kérte őt fel... helyettesítésre. Az egyedül azt kötötte ki, hogy álruhában jöjjön. Fúrta az oldalát a kíváncsiság, és a találkozás után többet akart tudni a királyról is, így ez egy remek lehetőségnek bizonyult, hogy beszéljen vele.

Rá két napra már a fekete kastély udvarában találhatta magát. Ahogy a király kérte, kabátja csuklyájával, sálával takarta arcát. A királyi levél bemutatásával az őrök bekísérték a trón terembe, ahol őfelsége személyesen fogadta. Miután az összes őrt kiküldte, és levetette az álcát Mao Zhuval, közölte a felkérés részleteit: ő maga hosszú útra kíván menni, és a magányos harcosnak, mint hasonmásának csak annyi lenne a dolga, hogy helyettesítse a trónon, továbbá a távolléte alatt biztosítania kell, hogy egyetlen deghyomi katona se támadja Nixát. Mao Zhunak tisztának tűnt az ajánlat, és elfogadta hasonmása kérését. Még aznap átvette minden feladatát, az uralkodó pedig elindult...

Viszont a magányos harcos mit sem tudott Tom Focus úti célja felől... amely nem más, mint Shayla hercegnő hálószobája. A király saját kezűleg, orvul szándékozta elintézni őt. Az éj leple alatt be is jutott az öttornyú palotába, a hercegnő hálószobájába... minden olajozottan működött. A jól összerakott tervben mégiscsak volt két tényező, amivel nem számolt: először is, hogy Shayla is egy macska.: a legkisebb veszélyérzetre is támad bárhol, bármikor. Másrészt pedig... hogy Tom Focus mégiscsak férfiból van... és egy igencsak formás macskalány látványa egy félig áttetsző hálóingben igencsak lebilincselő látvány- a szó szoros értelmében, hogy a hercegnő lefegyverezte. Ez csak további olaj volt a tűzre... a hölggyel együtt a hév is legyőzte a királyt. Aztán bezzeg Shayla csodálkozott, hogy ellenfele miért nem üt vissza...

Eme kissé erotikus töltetű személyes találkozás eredményeként Tom Focus- finoman szólva- oly mértékben szimpatizált a hercegnővel, hogy önként és dalolva békeajánlatot tett. Deghyom már csak azután értesült az egészről, miután a tinta már megszáradt a papíron... és közben pillangóztak, hogy ez mégis hogy volt lehetséges, hisz szeretett királyuk végig odahaza dirigált nekik. Hazaérve Tom Focus leleplezte nekik és Nixának is a csalást Mao Zhu személyében, aki mit sem sejtett az időközben lezajlott eseményekről.

A békeszerződés érvénybelépésével Tom Focus bocsánatot kért a hasonmástól. Amaz pedig békében visszatérhetett otthonába, folytatva békés remete életét.