A királyi család ismét szabadtéren volt. A kellemes idő és a kis Feon is nagyon is igényelte a tavat, mely sokkal tágasabb volt. Ennek ellenére, ahogy haladt előre az idő, folyamatosan szokott ki a szárazföldre.
Az egyik ilyen délután sötétült el az ég, de nem a bolygóra jellemző rózsaszín felhők miatt... A béka hadsereg visszatért. Méghozzá igencsak testes flottával. Rejazz észbe se kapott, már azt vette észre, hogy a katonái és a mechák nagy lendülettel megindultak, hogy feltartsák és távozásra bírják a betolakodókat.
Amint a flotta földet ért, addigra eszmélt fel a király is. Nem volt idő visszafutni a palotába, túl messze volt. Úgyhogy inkább lehajította a palástot, és egyik tisztjétől szerzett fegyvert, Aahsnak pedig meghagyta, hogy épségben térjen vissza a kicsivel, és vonuljanak fedezékbe.
C4 is ismét támadásba lendült. De úgy tűnt, hogy a békákat nem igen riasztja el. Létszámfölénnyel, és megerősített védelmi rendszerrel készültek az ezüst harcos támadásai ellen. Nem így az oroszlánokkal, akik hosszútávon az egyedüli sikeres harcosoknak bizonyultak. Valóban... a ráják már rég nem egy katonaállam közösségben élnek, hanem egy sokkal szabadabb, kötetlenebb birodalomban. A képességeik az évek alatt elkezdtek passziválni. És erre lassan Rejazznek is rá kellett jönnie két csapás között, hogy nem igazán jutnak előre. Kissé meg is borzongott: olyan kísérteties az egész jelenet. Mint azon a bizonyos napon....
Ekkor sikítást hallott a háta mögül. A hang irányába kapta fejét. Aahs elejtette a kicsit, viszont az egyik nagyobb mecha elragadta őt, hogy épségben a palotába juttassa. Viszont Feon ott feküdt a földön... és az egyik béka király felé tartott.
-Azt már ugyan nem!- kiáltott Rejazz, és gondolkodás nélkül megiramodott. Épp csak egy kicsit maradt le, hogy be tudja érni ellenfelét. De volt még egy megoldás. Nem gondolkozott rajta, hogy mennyire lehet rizikós, csak tette, amit tennie kellett.... és ahogy lendült a lándzsa, a fia elé vetette magát.
Nem is tudta pontosan, hogy a földet érést érezte-e vagy ahogy áthatolt a fegyver a bal válla alatt, olyan gyorsan történt. Egy pillanatra, mintha minden el is sötétült volna. Viszont észlelte, hogy Feon ott van a védelmében. Hallotta is őt, ugyanis a kölyök a rémülettől elsírta magát. Az uralkodót innentől kezdve nem érdekelte más, nem figyelt a külvilágra. Csakis a sérülést miatt erősen remegő bal kezével óvatosan megsimogatta a kicsit:
-Jól van... minden rendben- mondta neki halkan- itt vagyok...
Ekkor egy rúgást érzett a hátába, majd a béka király arrogáns hangját:
-Te meg mégis mi a fészkes fenét művelsz? Harcolj, te dög! Rejazz azonban félig felé fordította a fejét, és komor tekintettel válaszolt:
-Nincs okom. Törődj bele! Visszafordult a kölyök felé, nem is látva, hogy ellenfele egy másik kardot von...
Erre viszont C4 odaugrott, és elkapta a béka királyt:
-Én figyelmeztettelek a múltkor...- és egy látványos mozdulattal kitörte a nyakát. A rája király megriadt a roppanás hallatán, és megfordult. Silver Bullet félig lehajtotta a fejét:
-Csak megvédtelek, felség...- elengedte az ellenfél élettelen testét. Ezt viszont a béka sereg is látta. Először percekre elhűltek a látványtól... majd a félelemtől indíttatva azonnal visszavonultak és elmenekültek Kaaelidaschról.
Pár napot ugyan igénybe vett, hogy helyretegyék az uralkodót. Jiggin és M1-UT3 végezték a beavatkozást, és az utóbbi kérdésekkel próbálta oldani:
-Ez igencsak súlyos, uram. Biztos jól meggondolta akkor ezt a lépést? Rejazz felpillantott rá:
-Nincs mit ezen gondolkozni....
-Pedig az áldozata súlyos. A király felvonta a szemöldökét:
-Mennyire?
Jiggin ekkor végigsimította a bal vállát, amin a fém borítás olyan volt, mint egy páncél vállvértje:
-A mecha technológiával ugyanis sikerült stabilizálni, hogy el ne veszítsd a karod, felség. Azonban ők nem biomechanikusak. Nem egészen kompatibilis az orvosi technológiával. Így a mozgatás nem lesz egészen tökéletes. Rejazz felemelte a bal karját, forgatta. Valóba... mintha valami akadályozta volna az izmokat, nem egészen ösztönös volt, hanem koncentrációt is vett igénybe. A tenyerét maga felé fordította, mozgatta ujjait. Kicsit remegett.
-Minden rendben?- kérdezte Maya. Azonban az uralkodó felállt, és elindult. A másik kettő aggódva követte őt. Átment a gyerekszobába, ahol Feon már nem akváriumban, hanem a saját kiságyában aludt békésen. Rejazz pedig elmosolyodott, és válaszolt:
-Igen- mondta halkan- ő minden áldozatot megér...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése