2012. szeptember 11., kedd

zodiákus mágia

A Vér-tó törzsénél töltött hosszú idő egészen konszolidálta Starghostot. Rá se lehetett ismerni az egykori nyughatatlan, lázadó és közveszélyes bűnözőre: vonásai teljesen letisztultak, megjelenése és tartása méltóságteljessé vált, még a hosszú haját is sokkal rövidebbre vágta.

Hamar kiderült, hogy Sekos mellett kiváló őr, és a vadászatok alatt remek harcos. De az utóbbi időben kezdett kibontakozni a régi, egykori vezetői énje is. Kezdte ismét megtalálni a hajdani önmagát - amikor még a Zodiákuson élt, az egyik vezérklán részeként. Ami ebben a leginkább megnyilvánult, az az egyik szertatás, amit este végzett.

Későn nyári éjszaka volt. Sekos ismét a vörös mellett időzött. Viszont odébb, a falu felől a sámánnak szemet szúrt, hogy Starghost egy ággal pöttyöket rajzol a poros földbe. Oda is ment hozzá, hogy jobban szemügyre vegye a jelenséget:
-Te meg mit csinálsz? Anja felpillantott:
-Minimális eltéréssel ugyan, de innen is látszik a klánom csillagképe. El tudom végezni a zodiákus szertartást. Ekkor látta a sámán, hogy a pontok a földön nem más, mint a konstelláció mása. Felnézett az égre és elkezdte keresni:
-Melyik az? A Skorpió? A Nyilas?
-A lámpás- mutatott a lány a két csillagkép közé. Olybá tűnt, hogy számára a skorpió és a nyilas ismeretlenek... helyettük egy harmadikat lát, az előző két konstelláció csillagaiból.

Sekos még laposan pislákolt párat, majd álmosan lehunyta szemeit. Társa megsimogatta az orrát, majd a sámán felé fordult:
-Szeretnéd velem megcsinálni a szertartást? Az öreg értetlenül nézett rá:
-Nem is tudom, mit kéne tennem... Anja elmosolyodott:
-Csak gyújtsd meg tűzmágiával a pontokat, és vedd fel a lótuszülést. A szöveget nem kell ismételned. A sámán mosolyogva bólintott, majd ő és a lány meggyújtották a földre rajzol konstellációt. Az ülőhelyzet felvétele után Starghost mormolni kezdett:
-Vezessen a lámpás, ha az útról letérsz/ ha elkeveredsz/ ha lényed nem leled. /Óvjon a lángja, ha átjár a fagy/ Fénye oldja félelmedet...

A sámán először kissé ledöbbent a mantra szavai hallatán. Meglepte, hogy az egykori elítéltnek ez lehetett valaha a mindennapos szertartása, hisz ezek a szavak egyáltalán nem az akkori személyiségét jellemezték. Elgondolkozott, amit Sekos mesélt neki a lányról, és próbált belegondolni, hogy milyen súlyos törést válthattak ki belőle az akkori események. Sokáig azonban nem tudott ezen merengni, ugyanis a mantra behatolt a tudatába, a lelkébe, és érezte, hogy kellemesen átjárja. Nem kellett hozzá sok idő, és már Starghosttal mormolt... Felismerte, hogy a lány új spirituális élményekkel gazdagíthatná törzsüket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése