Habár The Dark Stuff kegyetlen jó bulit csapott, Jena mégsem volt túlságosan elragadtatva attól, amit a közönség soraiba látott. Rögtön másnap el is ment a villába. Korán volt még, Kicsi még át se öltözött a bulit követően. Nem is tűnt különösebben fáradtnak, az udvarban a lépcsőkön ült a sötét angyallal, és beszélgettek... egymásba karolva. Mikor meglátta lányát, felállt, elengedve a testőrt:
-Jena... mit csinálsz itt ilyen korán?
A lány azonban máris elkezdett vele kiabálni:
-Mégis mi a fenét művelsz ezzel az alakkal? Kicsi teljesen nyugodtan folytatta:
-Eddig nem volt kifogásod az ellen, hogy egy férfi lakik velem...
-Igen, mert addig nem másztál a szájába!- folytatta Jena dühödten- Ezt hogy gondoltad? És apával mégis mi lesz? Anyja sóhajtott, és komorabban folytatta:
-Mi lenne, tovább lépek. Annak idején nem engem választott, és elfogadtam a döntését. Nem is szabadott volna ott lennem. Ebbe azonban a lány nem törődött bele, és tovább kiabált:
-Szerintem meg egész egyszerűen azért ment tovább, mert gyáva voltál, hogy harcolj érte! Azzal sarkon fordult, és kiviharzott.
Kicsi folytatta volna, hogy elmagyarázza, de lánya így nem sok esélyt hagyott rá. Kissé tehetetlenül lépett utána, de addigra Jena már eltűnt. Csalódott volt. Celestino lépett hozzá, hátulról átkarolva őt:
-Sajnálom... A nő visszanézett rá:
-Semmi gond...- mondta elhaló hangon, lehajtva a fejét- csak tinédzser... problémás időszaka van... Azonban a sötét angyal megtanult túllátni a puszta szavakon. Magához ölelte lassan úrnőjét.
Viszont Jena hirtelen felindulásából akkora vihar lett, hogy hazament, és elkezdett átöltözni, majd pakolni. Randy, aki nemrég helyezte magát vízszintesbe a buli után, nézett fel:
-Hé...- szólt kómásan, ahogy felült- te meg mit csinálsz? A lány lopva ránézett:
-Elmegyek egy időre- húzta össze a táskát, már alaposan felöltözve, haját kiengedve. Barátja kissé megriadt. Odalépett hozzá, megfogva a vállát:
-De mégis hová? És miért? Mi a gond? Jena visszanézett rá, meglehetősen zavartan. Nem bírta állni a tekintetét, de nagy nehezen kinyögte:
-Csak szeretnék egyedül lenni egy időre. Azonban a srác nem adta fel ezen a ponton. Tovább próbálkozott:
-De miért? Mi történt? Biztos nem tudnék valahogy segíteni?
A lány egy pillanatra megállt, majd visszanézett barátjára. Csalódottan sóhajtott:
-Most nem...- megtörölte arcát- ezt most magam akarom megoldani... Randy látta, hogy barátnője hajthatatlan. Itt már nincs nagyon mit tenni. Inkább megölelte, és homlokon csókolta:
-Vigyázz magadra. És siess vissza... - ismét ránézett, végigsimítva arcát- ahogy az RTG-n kívánják, a Sötétség kövessen az árnyékoddal, és legyen társad a szükségben. Jena sóhajtott, a srác kezére téve kezét:
-Igazából... ő hiányozna most a legkevésbé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése