H3-RM35

Élénken látja a képet maga előtt, és szinte érzi újra, amikor a mélyen tisztelt lény elbúcsúzott tőle. Nagyon hálás volt, hogy láthatta, hogy ismét szolgálhatott egy Kaeldesht. Szeretett volna vele tartani, hogy tovább szolgálhassa, de Yorrick eszébe juttatta, hogy neki van a helye, hisz nemcsak ő az egyik vezér mecha, de új gazdája is van, akivel ugyanúgy szolgálattal tartozik. Végül megölelte... Próbált gyengéd, mégis ragaszkodó lenni az úrnőjéhez... nem akarta elengedni, de összeroppantani sem. Végül Yorrick levette a bolond sapkáját, és odaadta neki, majd Manu oldalán távozott.

Most is nála van ez a sapka. Megrázta kicsit. Olyan kellemes, ahogy csilingel. Vajon az úrnőnek miféle rituáléhoz kellhetett ez a csengés? Vagy talán csak szerette a csengők hangját? Ismét megrázta... Kicsit kellemesebben érezte magát a csengők hangjától. Aztán kissé feljebb emelte fejét. A tó partján ült, egymaga, közel s távol senki, minden békés napfényben úszott. Neki viszont hiányzott Yorrick. És áhította, hogy tovább szolgálja őt...

Ekkor egy tiszteletet parancsoló hang szólalt meg a háta mögül:
-H3! A hang irányába fordult. Egy volt katonatiszt rája volt az, akinek nemcsak hangja, de a megjelenése is tiszteletet parancsolt. Közelebb ment a mechához:
-Hiányolod az a hölgyet, nemde? A szárnyas robot bólintott:
-Igen... A volt tiszt folytatta:
-Már egyszer te és a társaid túlléptetek ezen. Ideje, hogy ismét megtedd. H3-RM35 ismét a bolond sapkára nézett:
-Nem könnyű...

A rája enyhén bólintott:
-Tudom, hogy nem könnyű, katona. Én és a többiek is szolgáltuk őfelségét, és állandóan hadban álltunk. Képzelheted, mekkora változás volt, amikor ezen a bolygón vetettük meg a lábunk, és úgy döntöttünk, hogy annyi év után végérvényesen le kell tennünk a fegyvert. Eddig más célunk se volt... most újat kellett keresnünk magunknak. És én hiszem, hogy te is képes leszel továbblépni, ahogy előtte is, és ahogy mi is. Elvégre- itt a mecha vállára tette a kezét- nekem is szükségem van rád. E szavakkal H3 lassan felállt, szembe a volt katonával, és fegyelmezetten bólintott:
-Igen, jó uram.... Igazad van.