2011. február 18., péntek

bukott istenek

Több száz világban tűnnek el istenek, és kerülnek elő máshol. A jelenség magyarázata egyszerű: egy idő után megfeledkeznek róluk, és ha ez legalább 1-2 ezer évig tartós, egész egyszerűen halandóvá válnak, és porrá lesznek. Egy részük ezért még akkor vonul át egy másik világba, míg ereje engedi. A többi... a halandók sorsára jut.

Úgy 5000 éve Mezopotámiában Samas, a napisten parancsára Tiamat, a tengeri sárkány ellen fordultak gyermekei, és szétszaggatták. A hét részre szakadt testből alapult meg a hét állam a két folyó közti területen- a sumér mitológiában ez mind a mai napig nyilvánvaló tény. De ahogy a civilizáció és vele együtt az egész sumér, akkád, babiloni és elámi vallás is feledésbe merült az évek folyamán, úgy Samas is erejét vesztette, halandóvá vált, és ott pusztult a hajdani virágzó városokkal együtt...

A sors mégis úgy hozta, hogy ezzel bekerültek a lelkek vándorlásának körforgásába. Az egykori mezopotámiai napisten Nixa utcái közt öltött ismét testet, néhány évvel Shayla hatalomra kerülése előtt. A vöröscsíkos hiúztest meglehetősen jól használhatónak bizonyult, emellett a farmercuccok, amiket viselt. A hajdani dicső éveit szinte teljesen elfejtette... milyen régen volt is az? Csak annyi dereng, hogy meglehetősen humanoid kinézete volt, és sokkal nagyobb hatalma. Most viszont ő az utcák egyik fenegyereke, a hangulatfelelős, aki a járókelőket valami jó poénnal vagy mutatvánnyal kizökkenti a mindennapi szürkeségből. Dorina Joris mentora is volt egy ideig, segített is neki bekerülni a discoba, hogy ott is adja a zenét a népnek. Az egykori hatalmából csak a felhőidézés képessége maradt meg. A felhőket irányítani is képes, és parancsolni nekik, hogy szállítsák. Valóban... jelen helyzetében igazán jól érzi magát.

Nem sokkal azután, hogy Felix és Shayla esküje megköttetett, maga Samas is érdekes jelenségbe ütközött: épp az egyik Dorinával való konzultáció után indult hazafelé, mikor meglátta a hölgyeményt az egyik szökőkútnál. A célszemély egy meglehetősen alacsony (158 magas), zöld, arany szemű, arany szarvú, meglehetősen egzotikus sárkány volt, és látszólag teljesen belemerült a víz játékába. Az egykori napistennek bevillant valami.... Ő lenne az? Kicsit közelebb lépett, hogy jobban szemügyre vegye jelenést. Akárhogy nézi, Tiamat az... semmi kétség. De olyan bizarr az egész... emlékszik, hogy gyűlölte, de nem tudja, miért. Így utólag belegondolva... olyan kicsinyesnek és távolinak hat az az érzés. Mégis mi változott? Talán az, hogy a tengeri sárkány ezúttal nem 3 méteres, hanem ilyen porcelánbaba-méretű?

Kissé elszégyellte magát. Tudatosult benne, hogy milyen fájdalmat okozott. De talán ha most jóvá teszi... Félszegen kinyújtotta karját, és mancsát a kis hölgy csupasz vállára helyezte. Az meg se rezzent... csak nyugodtan hátrafordította fejét. Csodásan csillogott az az aranyszempár... hogy eddig ezt miért nem vette észre? Egyszerű, letisztult tekintet, mint a derűs égbolt.
-Elnézést...- hebegte a hölgy felé, elemelve mancsát. De a sárkány nem mutatott semmi különösebb reakciót- mintha most pillantotta volna meg először. A hiúz nem tudott mit kezdeni a helyzettel, hirtelen a kellős közepébe tenyerelt:
-Ugye megismersz? Tiamat lassan elkezdte csóválni a fejét, értetlenül meredve:
-Nem... Találkoztunk már? Samasnak leesett az álla. Mérhetetlen fájdalom, amit annak idején a tengeristennőnek okozott... és nem emlékszik semmire. Nem egészen erre a reakcióra számított... kicsit furdalta is a dolog, hogy számára nem tud miért bocsánatot kérni.

Viszont a témát ügyesen terelt:
-Ne haragudj... valóban összekevertelek egy igen régi ismerőssel- mosolyodott el kissé kínosan, majd nyújtotta mancsát- de ha már így hozta a véletlen, akkor meghívnám ezt a kis hölgyet egy kávéra. Tiamat visszamosolygott, és ujjait a hiúz mancsára fonta:
-Szívesen venném a meghívást...

Két egykori isten így talált ismét egymásra, kellemesebb körülmények között....

1 megjegyzés: