nagy tervek

Alig két nap telt el, hogy Deghyom ura alaposan átmosta a csíkos herceg fejét... és úgy tűnt, jött is a várt eredmény, hisz Felix az éjszaka kellős közepén rontott be az éppen lefeküdni készülő Shaylához, akinek a meglepetéstől földbe gyökerezett a lába: az egyik pillanatban még az ajtóberúgással párosuló robajt hallotta... és mire odafordult, már a herceg karjai közt találta magát. Mire egyáltalán észbe kapott volna, hogy Felix az, a srác már elhalmozta csókokkal, és végigkántált egy egész megbánó ódát:
-Annyira sajnálom! Nem is tudom, hogy lehettem ilyen.... Észre kellett volna vennem, hogy ezt az egészet mindig is miattad csináltam, drágám.... Shaylának ekkor már leesett a tantusz. Ránézett:
-Felix? Majd ahogy tudatosult benne, hogy valóban őt látja, szélesen elmosolyodott, és a nyakába ugrott:
-De jó, hogy visszatértél, édesem! Olyan magányos voltam nélküled... nekem nem volt elég erőm, hogy egyedül folytassam, és...

Folytatta volna, de valami ennél is fontosabb jutott eszébe, így aztán terelődött a gondolatmenete is. Azonnal rákérdezett:
-Hogyhogy visszajöttél?- simogatta a herceg arcát. Amaz elmosolyodott:
-Tom Focus kicsit rendre utasított.... és felvilágosított, hogy igazából hol is a helyem- a hercegnő zavart tekintetét látva folytatta- igen, tudom, hogy szóba hoztam legutóbb, egyszerű nemes vagyok.... Úgy értem.. ha már elvállaltam, hogy veled uralkodok, és mind melletted, mint Lady Nightmare szerint ez a sorsom, akkor aképp is kell hozzáállnom. Délcegen kihúzta magát:
-Ideje, hogy én is valami igazán jelentőset tegyek Nixáért.

Shayla elámult társán. Felix határozottan sziporkázott, ez jól látszott egész lényén. Tudnia kellett, mi jár a fejében:
-És...- kérdezett bele lassan- mi az elképzelésed? A herceg megfogta a lány mancsait, és mélyen a szemébe nézett:
-Veled Mao Zhu kitűnő munkát végzett. Kitanultad az ő harcművészetét. Így úgy gondoltam, hogy én is kerítek egy mestert, és kiképeztetem magam. A hercegnő elmosolyodott:
-Hát ez csodás! Felix bólintott:
-Igen- elengedte a lány kezeit- úgyhogy nem is húzom az időt.... Shayla kissé megriadt, és rászólt:
-Na várj... te most akarsz menni? Felix lelkesedéssel telve mosolygott rá:
-Persze! Alig várom, hogy én is megtaláljam a mesterem, és hogy mihamarabb úgy jöhessek vissza, mint Nixa méltó uralkodója. Alig hogy kimondta, ismét a nyakába találta a hercegnőt:
-Ez csodálatos!- mondta a lány, csókot nyomva az arcára- akkor menj hát, hogy aztán mielőbb hazavárhassalak. Felix ránézett, és bólintott:
-Úgy lesz, édesem!

Azzal intett, és már szaladt is az éjszakába. Shayla meghatottan nézett utána. Boldogsággal töltötte el, hogy szeretett hercege visszatért... és most már csak azért kell várnia, hogy Felix megfelelő képesítéssel térjen vissza. És persze még valami: egy bizonyos illetőnek ezért hálával tartozik...

Deghyomban az elmúlt időben komoly munkálatok kezdtek el folyni. Tom Focust megszállta valamiféle bizarr ichlet, és tele volt ötletekkel, miként is tehetné jobbá birodalmát. A város mellett épphogy megkezdték egy méretes objektum építését.
-Látod ezt?- kérdezte lelkesen őfelsége az őt kísérő személyes testőrét- ez lesz a pálya! Lovagi tornákat szervezek ide a harcosoknak, és párbajokat a mágusoknak. Kicsit arrébb futott, majd intett a testőrnek, hogy kövesse, de Zorgon sokkal alacsonyabb volt nála, így nehezen bírta rövid lábaival. A király ezúttal a szélső gyűrűbe, a varázslók és egyéb mágusok negyedébe mutatott:
-És ott.... ott lesz egy tűzszentély! És amott- mutatott kicsivel a gyűrű városhoz közelebbi határába- ott lesz a Bászt szentély. Nixának nem jutott eszébe, hogy a macskaistennőnek szent helyet létesítsen, így megteszem én. Zorgon nagy mosollyal, elismerően bólogatott:
-Kiváló ötlet, uram! Biztosra veszem, hogy mindkét kaszt örömmel veszi ezeket az intézkedéseket. Tom Focus visszanézett rá:
-Köszönöm, Zorgon! Hát nem nagyszerű?- nézett ismét vissza a városra, majd a polgári gyűrűbe mutatott- és még ott is lesz egy szentély.... Shanbahac, a méreg, a halál és a növényi élet démonának. A mi városunk úgyis rendelkezik nekromágusokkal. A testőr bólintott:
-Ezt akkor kifejezetten imádni fogják.

Egy pillanattal rá olybá tűnt, hogy ura erősen veszít a lelkesedésből, és mintha inkább egy kicsit el lenne kenve. Eszébe jutott az a bizonyos reggel azzal a nőszeméllyel... és bátorkodott rákérdezni:
-Uram, ha nem vagyok indiszkrét... miért segítettél Shaylának? A magadévá tehetted volna... megvan hozzá mindened. Tom Focus sóhajtott, de hangja egyáltalán nem hangzott szomorúan:
-Ez nem olyan egyszerű, drága barátom- fordult ismét az őr felé- mindkettőnk számára a birodalom az első. És bármennyire szeretném őt, nem engedhetem, hogy a birodalmunk beolvadjon Nixával. Körbemutatott a virágzó kis királyságon:
-Deghyom büszke a függetlenségére. Stabil gyökereink vannak, szent tradícióink... és most kezd az egész kivirágozni. Nem hagyhatom elveszni, főleg ilyenkor. Ugye érted, miről beszélek? Zorgon felvonta a szemöldökét:
-A párkapcsolatokhoz nem igen értem, uram, mivel a harc éltet, és az biztonságod az elsődleges. Viszont azt értem, hogy mennyire fontos neked Deghyom, és magam is látom, mennyit teszel érte. Tényleg ne hagyd elveszni... jó uram az első király, aki vérfrissítést hozott annyi értelmetlen csata és halál után. Tom Focus elmosolyodott:
-Köszönöm, Zorgon... jól esik az elismerés.

Ekkor ismerős kiáltás hangzott a hátuk mögül.
-Focus! Mindketten megfordultak. Shayla jött szembe... nem is jött, rohant. Csak úgy sugárzott a boldogságtól. A testőr felvonta a szemöldökét:
-Bejelentkezett, uram? A király nyugalomra intette:
-Nem, de ne aggódj... őt most soron kívül intézem. A hercegnő beszáguldott eléjük, lelkesen megölelve a királyt:
-Köszönöm, köszönöm, köszönöm- hebegte, majd ránézett- nem tudom, hogy csináltad, de köszönöm! Nem gondoltam volna, hogy egy deghyominak valaha ilyet mondok, de végtelenül boldoggá tettél! Zorgon felvonta a szemöldökét, addig őfelsége egy kisebb kézmozdulattal elküldte őt. A testőr meghajolt és odébbállt.

Közben a király ismét visszanézett vendégére, és elmosolyodott:
-Ugyan, semmiség. Úgy el voltál keseredve, hogy a nemesi vérem megkívánta ezt a tettet. Shayla hálásan mosolygott:
-Akkor is úgy érzem, hogy köszönettel tartozom neked. Ha lenne bármi.... Tom Focus elgondolkozott. A lovagi torna és a varázspárbaj mégsem mehet tét nélkül. A harcosai számára már talált motivációt, de a mágusoknak is kéne valami, amiért megküzdhetnek... valami igen különleges mágikus tárgy. Ő pedig ismerni vélt egy helyet, ami hemzseg az ilyen ereklyéktől. Végül csak ennyit mondott:
-Üzend meg drága arab barátaimnak, hogy rövidesen ismét látogatást teszek náluk...