üres kapuk

Ahogy a határsivatag eltűnt, és megindult a két nép közti szabad áramlás, úgy a három kapu őreire sem volt többé szükség: Deghyom lakói szabadon járhattak-kelhettek, semmi okuk nem volt, hogy tovább őrködjenek, és figyeljenek a gyanús betolakodókra. Shayla Constructor személyesen ment el hozzájuk, hogy közölje, hogy a szolgálataikra többé nincs szükség, és szabadon távozhatnak.

Snakya kissé kedvetlenül húzta a száját:
-Jókor szól, amikor már határsivatag sincs. Az volt az otthonom! Körbenézett:
-Sebaj, boldogulok Nixában. Még elférek ezeken a széles utakon.

Sekos morrantott mindhárom fejével:
-Valljuk be, szép kis három és fél évtized volt, skacok. Jó volt együtt dolgozni. Az egyik fejét valamivel feljebb emelte a többihez képest, a tűzvörös ég alatti birodalmat fürkészve:
-Habár Nixa egyik távoli tűzhányójából származom, lehet hogy az életemet Deghyomban folytatom tovább. Látványosan kivirágzott az utóbbi időben.

Snakya a harmadik őrre nézett:
-És te, Tyxblack? Te mihez kezdesz? A fekete szörnyeteg merengve lehajtotta hatalmas fejét:
-Nem tudom. Engem azzal a céllal teremtettek, hogy őrt álljak- felpillantott a másik kettőre- nekem ezelőtt nem volt életem. A második őr közelebb húzódott hozzá:
-Valahová csak vágytál gyengébb pillanataidba, nemde? Tyxblack Dark megrázta a fejét:
-Soha- ismét felemelte fejét-Egyszer sem. Inkább megkérem Sötétséget, hogy vigyen egy jobb helyre. Az álarcos kígyó is ijedten odacsúszott hozzá:
-Jaj, ne csináld már! Egy színfoltja voltál ennek a helynek! Nem halhatsz meg... A fekete bestia halkan nevetett:
-Nem olyan helyre. Hanem a fiához, Shakarához a Di világba. Ott meglehetősen csekélyen laknak. Sekos mindhárom feje sóhajtott:
-Ezt ne csináld öregem... komolyan a frászt hoztad ránk.

Snakya elmeredt a távolba, a tengerkék vízfodrásos ég felé.
-Hát... azt hiszem nincs mit ezen túlragoznunk- visszanézett a másik kettőre- vágjunk bele. Ahogy a többiek bólintottak, ő szárnyra kapott, és lassan eltűnt a kék épületek között. A háromfejű kígyó a harmadik őrre nézett:
-Ez vicces lesz. Ott próbálok új életet kezdeni, ahol mindenkori ellenségeink tanyáztak. Tyxblack Dark felemelte mancsát:
-Sok sikert! Sekos elmosolyodott, és mindhárom fejével bólintott. Ezután ő is szárnyra kapott, és a tűzvörös ég felé vette az irányt.

Tyxblack egy ideig nézett utána. Valóban, majdnem négy évtizedet töltöttek együtt... és most egyik percről a másikra ért véget a szolgálatuk. A másik két őr hiányában valami furcsa űrt vélt érezni a mellkasában. Sóhajtott. Majd letérdelt és karmával mágikus jeleket írt a porba:
-Szólítlak, Nagyuram... kísérj utamra fiadhoz. A jelek elsötétültek, majd a sötétség elnyelte a harmadik őrt... majd vele együtt semmivé foszlott a helyszínről....