Salvadorában még Grey Wolf szava ellenére is volt fenntartás. Talán pont azért, mert a rókakölyök már egy jó ideje velük volt, és nagyon vigyáztak rá... mint két nagynéni. Ő harcolni tanította, Anna pedig írni, olvasni, számolni... tökéletes feladatmegosztás. Abban viszont hasonmásának igaza volt, hogy az alakváltást és az ösztönök irányítását csakis a sajátjaitól tanulhatja meg.
Megérkezett a negyedbe, a házak és az erdő közötti térhez. A fiúk épp elrugaszkodó állásban voltak, majd farkas hangját lehetett hallani:
-Vigyázz.... kész.... menj! Kitsut mintha ágyúból lőtték volna ki, már rohant is, és fürgén mászott fel a kiszemelt fára, aminek több ágán is karikák lógtak. Dora elmosolyodott, majd közelebb lépett:
-Szia! Grey Wolf megfordult, és visszavigyorgott:
-Üdv újra- kezet csókolt neki- jöttél a kis srácért? A lány bólogatott:
-Persze. A társam még tart neki órát- egy pillanatra átnézett a bestia válla fölött a fán kalandozó rókakölyökre, majd vissza rá- hogy megy neki? Grey Wolf büszkén elvigyorodott:
-Csodálatosan! Nagyon lelkes, nagyon ügyes. Öröm tanítani. Salvadora bólintott:
-Örömmel hallom.
Aztán a farkas kissé jobban szemügyre vette a szőke amazont:
-Mondd csak- fürkészte- te valami rokona vagy Kitsunak? Dora a fejét rázta:
-Nem- majd kínosan megvakarta a fejét- az az igazság, hogy a szülei meghaltak. Én és a haverom vigyázunk rá. Ettől a bestia egy kissé elkenődött:
-Sajnálom. A lány félszegen elmosolyodott:
-Semmi gond. Szerencsére Kitsu nem emlékszik a történtekre. És az se zavarja, hogy emberekkel van körülvéve.
Ekkor lelkesen odaviharzott hozzájuk a kis srác a karikákkal, és csillogó szemekkel mutatta a tanárjának:
-Megvannak! Grey Wolf elvigyorodott:
-Ügyes vagy!- paskolta meg a kölyök hátát- ezt gyorsan elvégezted. Kitsu aztán a lányra nézett:
-Salvadora, annyi mindent tanultam!- mondta lelkesen, fülig érő mosollyal- Hazafelé úton elmesélem, hogy cserkészük meg Kitát, és hatástalanítottunk csapdát. Dora örömmel hallotta, hogy pártfogoltja ilyen jól érezte magát. Leguggolt hozzá, és megölelte:
-Rendben, te vakmerő! Minden részletet hallani akarok.
Elengedte, felállt, és megfogta a kis kezét. majd a farkasra nézett:
-Ha holnap is ugyanebbe az időben hozom, az megfelel? Grey Wolf bólintott:
-Persze, ráérek. Hozd csak nyugodtan- majd Kitsura nézett- aztán ne feledd, kis haver. A telihold a barátod. A rókakölyök visszaintett:
-Nem felejtem! Salvadora is bizalmasan visszamosolygott a farkasra, majd elindultak hazafelé. Wolf pedig örömmel nyugtázta, hogy mindkét, számára szimpatikus egyént sikerült megnyernie...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése