DJ remekül kamatoztatta a turné alatt szerzett tapasztalatait. A bulik sokkal látványosabbá,színvonalasabbá váltak. És rátett egy lapáttal, hogy olykor kisebb birodalmakba is elnézett. Remek érzés is volt visszagondolni azokra a napokra, amikor a másik világ nagyjait hívta ki párbajra. Micsoda szakmai tudás... több éves gyakorlat... és mindenkinek megvolt a saját, egyéni stílusa. És ahogy jobban belegondolt- ezzel párhuzamosan is kenődött el a mosolya- rájött, hogy azok az előadók mind pasik voltak Ő pedig, nőként- pontosabban lányként- mérkőzött meg velük. Épp ekkor pillantott fel a keverőpult fölül (merthogy épp az egyik buli kellős közepén érte ez a gondolatmenet). A tömeg ujjong, táncol, jól érzik magukat.... de akkor is, ő mit keres itt? Erős kétségei támadtak, hogy nem tud úgy érvényesülni, mint a pasik.
Új beérkező üzenet. Két lemez között gyorsan megvizslatta. E-mail a Daft fiúktól. Elmosolyodott. Valóban, a párbaj turné után az odaát lévő előadókkal egész jó kapcsolat alakult ki. Gyakran váltottak levelet- elsősorban szakmai tanácsokról. Viszont Dorina ezúttal úgy írt vissza a fiúknak, hogy civilben szeretne velük beszélni, és nem szakmai témában.
Szerencsére a fiúk szívesen fogadták. A következő hétre Dorina már Párizs egyik parkjában találta magát. Körbenézett. Kellemes idő, egészséges tömeg... ő maga pedig kék napszemüvegben, ujjatlan, vörös felsőben, és bő zsebes gatyában - like a boss. Az olasz fellépésen Echo remekül rávilágított, hogy használja ki a nőiességét. A belső áttörés akkor megtörtént. Szinten tartani- a "szarokbelemindenbe" viselkedése miatt- viszont annál nehezebb. Neki is csak addig megy, amíg kényelmesen érzi magát. De hogy ismét magassarkús tündérnek öltözzön.... hát, ahhoz aztán hangulat kell.
Ahogy ezt végiggondolta, megpillantott két alakot- egy napszemüveges, rövid, göndör hajút, és egy bajszos, hosszú hajút- akik igencsak határozottan közeledtek felé. A lány felvonta a szemöldökét:
-Mi a franc?- gondolta. Amint a két alak odaért, ő kapásból rávágta:
-Nem veszek semmit! Erre az első levette a napszemüvegét, és elvigyorodott:
-Szia Dorina... rég találkoztunk. A lány percekig értetlenül pillogott:
-Ti meg ki a redvák vagytok? Aztán ahogy még egyszer végigmérte őket, hatalmasat koppant, ahogy leesett a tantusz:
-Ti???? A másik mosolyogva bólintott:
-Látom, a kívánt hatás nem maradt el.
Kicsivel arrébb a park egy csendesebb szegletében folytatták a beszélgetést. DJ szépen kitálalt:
-Oké, ez így kicsit snassz, hogy veletek beszélem meg a hülyeségeimet- nézett végig rajtuk- az apáim lehetnétek! De ti régen benne vagytok a buliba, talán tudtok valami okosságot mondani.
-Nézd- kezdett bele Thomas- téged olyan embernek ismertünk meg, aki véghez viszi azt, amit a fejébe vett, kerül amibe kerül. Senki nem ismert téged, mi is fenntartásokkal fogadtunk.
-Sőt, a menedzseredtől észre se vettünk- tette hozzá Guy-Manuel, némileg oldva a hangulatot.
-Na igen, ez az- folytatta Thomas- de a lényeg, hogy aznap este olyat alkottál, amivel kivívtad nemcsak az elismerésünket, de a közönség szeretetét is. A későbbiekben pedig ezt elismételted újra és újra. Ennek ellenére... komolyan azt akarod mondani, hogy csak azért vannak kétségeid a helyedet illetően, mert lány vagy? Dorina vállat vont:
-Hát... Guy-Manuel épp rágyújtott:
-Esetleg egy kicsit bővebben? DJ ránézett:
-Előbb adj egy slukkot! Guy-Manuel kifakadt:
-Még mit nem! Nem fogok dohányt adni egy gyereknek! Dorina ekkor úgy döntött, hogy kiszolgálja magát. Egész egyszerűen kilopott egy szálat a dobozból, majd elővette a saját öngyújtóját, és egész egyszerűen rágyújtott. A két férfi elég sokatmondóan nézett egymásra.
-Öregem- szólt Thomas- hová lesz a világ, ha a kiskölykök is ilyen masszívan füstölögnek?
Dorina kifújta a füstöt:
-Közötök? Thomas ránézett:
-Hát... ha már így kitálaltál a személyes gondjaidról, akkor van.
-Az a baj- folytatta a lány- hogy ahonnan én jövök, ott én vagyok az egyedüli előadó. Azért csináltam a turnét is, hogy másokkal is összemérhessem magam, és tanuljak. Csak hát... mindegyikőtök pasi. És valahol ez azt az érzést kelti számomra, hogy ezt nekem nem kéne csinálnom.
-A zene nem külön kiváltság- válaszolta Guy-Manuel- a zene mindenkié. És ha úgy érzed, hogy ezáltal ki tudod fejezni magad, és szereted is csinálni, akkor folytasd. Az hogy lány vagy, az csak mellékes részletkérdés. Dorina hátára tette a kezét:
-Sokkal inkább az számít, hogy mit adsz elő, és hogyan. Thomas bólintott:
-Pontosan. És ha továbbra is azt az utat folytatod, amit jelenleg is, akkor nagyon sokra viszed. DJ elmosolyodott, ismét végignézve rajtuk:
-Kösz, fiúk! Sokat számít a támogatásotok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése