beiktatás

Eljött végre a nagy nap Yuz számára. A ceremónia ugyan nem volt nyílt ajtós, és különösebben látványos - a Vad világban került megrendezésre, a palota dísztermében, ahol családja és Nina voltak jelen,- de sokat jelentett neki. Izgult kicsit, hisz nem egy, hanem a Serák életében először három istennek kellett esküt tennie.

Egyszerű fekete ruhájában először Sötétséghez ment - minden Sera az Ősatya áldását kérte a trónra kerülés előtt. Az ifjú is letérdelt, mélyen meghajolt:
-Tudom, hogy a múltban sokszor csalódtál bennem. De magam sem akartam megfelelni senkinek, nem volt vágyam, hogy egy minta polgárt lássanak bennem, csak élni a magam módján. Azonban ahogy telt az idő, meg kellett értenem, hogy bizonyos normákat be kell tartanom. Először azért, hogy meghódítsam a szeretett lényt- itt Ninára nézett- aztán, hogy ne legyek másokkal tiszteletlen, mert könnyen visszafelé sülhet el- Jenára pillantott, majd vissza Sötétségre- végül azt, hogy hű maradjak a hagyományokhoz, hisz mégiscsak Sera vagyok... Nem egyszerűen a leszármazottad, hanem a küldötted. Az istenség zöld szemei pimaszul elmosolyodtak:
-Valóban sokáig oktondi kölyöknek tartottalak, és méltatlannak a család hírnevére. Ezért is leckéztettelek meg a húgod képében. Aztán, mikor ellenszegültél nekem, az istennek, akkor megdöbbentett nemcsak a pimaszságod, de az erős akaratod, és a határozott fellépésed is- kissé közelebb hajolt- Nemcsak a levegőbe beszéltél, hogy megtámadnál egy istent, hanem meg is tetted. És aki szembe tud szállni egy istennel, az bármire képes. Utódja fejére helyezte kezét:
-Így aztán, Yuz Sera... az áldásommal, és további ilyen kitartással vezesd a népet! Sok sikert kívánok. Ahogy elvette a mancsát, az ifjú barna sörényében fekete csíkok jelentek meg.

Ezt követően hálásan meghajolt, majd tovább ment Semifarhoz. Előtte is letérdelt, fejet hajtott:
-Bár ennek a világnak a sárkányai nem egészen a te teremtményeid- kezdett bele- mégis úgy érzem, hogy jogosultak, hogy szólítsanak téged. A magam részéről pedig hálásan köszönöm, hogy kitanítottad nekem a fénymágiát. Különleges tudás ez, amit a családom emlékezete óta én és a testvérem birtoklunk először, mint Serák... és ez igazán megtisztelő. A sárkány istennő elmosolyodott::
-Nincs fény sötétség nélkül. Csak az pillanthatja meg ragyogását, aki sokáig mélyen és elveszve bolyongott- kezét Yuz fejére tette- Új tervekkel készülsz a népnek. Áldásommal, és szerencsével járj a megvalósításukhoz. Ragyogás járta át az ifjút... majd fekete ruhája teljes egészében kifehéredett. Felállt, meghajolt Semifar előtt, majd kettejük közé fordult.

A fény és sötétség istenei közül előlépett Echo, kezei között egy koronával. Szelíden unokájára mosolygott, aki viszonozta, majd letérdelt, és fejet hajtott előtte. Az istennő felemelte a koronát:
-Különös napnak lehetünk szemtanúi. Nemcsak egy új uralkodó kerül a Vad világ trónjára, de beiktatásának napján három istenség is jelen van: az első három, az apa, az anya, és a gyermek. Tiszta jele annak, hogy a Sera klánban a család mily kulcsfontosságú szerepet tölt be - futólag körbenézett a vendégeken- jól látható, hogy az egybegyűltek között sincsenek mások, csak családtagok, akik együtt egy erős erődítményt képeznek. Visszanézett unokájára, majd lehajolt, és finoman a fejére helyezte a koronát:
-Támaszkodj hát a családodra te is, Yuz Sera, Vad világ ura... és siker koronázza uralkodásod.

Felállt, majd őt követően lassan Yuz is. Körbepillantott. Kissé más érzés volt így visszapillantania a többiekre, mögötte az istenekkel, fején a koronával. Hozzátartozói üdvrivalgásban törtek ki, tapsoltak... örömükbe beleremegett a levegő. Az ifjút egészen kirázta tőle a hideg... majd megtörölte a szemeit:
-Elnézést, nem sírok... ez csak folyékony meghatottság- mondta némi elcsuklott nevetéssel, majd hozzátette- köszönöm... Aztán megpillantotta Ninát is, akinek úgy csillogott a két szeme, mint egy-egy fekete gyémánt. Intett neki, hogy jöjjön oda hozzá. A kis szöszi odasietett, majd viharosan átölelte:
-Büszke vagyok rád, te mamlasz!- szipogta. Yuz homlokon csókolta, majd körbenézett. Alig emelte fel a fejét, már mind hozzátartozói büszke szorításában találta magát...