2011. július 2., szombat

but everybody's changing...

"So little time
                                    Try to understand that I'm
Trying to make a move just to stay in the game
I try to stay awake and remember my name
But everybody's changing
And I don't feel the same..."

Kaene


Bár a vár állt, a kaaelidaschi mechák nem kaptak új parancsot. Csodálkoztak is. Kis idő után, az egyik tétovázva oda is ment a vezetőkhöz:
-Most mit csináljunk? H3-RM35, a szárnyas felé fordította a fejét:
-Azt, amit eddig. Visszamegyünk, és gondozzuk tovább az életet a bolygón. Az egyik félénken megkérdezte:
-Nem lesz ebből gond? Massimo válaszolt:
-Nem kaptunk további parancsot. Innentől kezdve a királynak nincs joga elítélni, ha visszaállunk a feladatunkhoz- végül intett- menjünk! Mint vezető, elég meggyőzőnek tűnt. A robotok szépen elszállingóztak a kész épülettől, és tovább gondozták a növényeket.

Rejazz pedig tényleg egy kukkot nem szólt. A kért vár készen állt, de alapjáraton is megfeledkezett a mechákról... abban az értelemben, hogy nem akart több rabszolgamunkát rájuk bízni. Minden esetre kinézett az ablakon. Furcsa... ahogy látta őket visszaállni a fák és az állatok közé, úgy érezte, ez a helyes. Ők is elemükben vannak, ők ezért lettek teremtve. És ő valamit nagyon elrontott köztük... erre pedig most kellett rájönnie, miután ismét érezhette a vizet, és láthatta a természet szolgálatában lévő kaaelidaschiakat.

Komoly téma volt ez, amin tovább filózott... már a tóban. Olyan jól esett neki ez a közeg... mintha az ősi otthon fogadta volna, melegséggel, puha öleléssel. Talán itt rájön, miért is tette mindezt. Ahogy feküdt a víz felszínén egy gépies hang zavarta meg merengésében:
-Felség? Felnyitotta a szemeit. Maya ott térdelt a parton, kíváncsian nézve felé. Rejazz alábukott... majd feljött a parton:
-Mit keresel itt?
-Nem adtál további parancsot. Így én is a többiekkel tartottam. A király elmerengett:
-Vagy úgy... M1 oldalra döntötte a fejét:
-Minden rendben? Az uralkodó felpillantott:
-Igen- majd kimászott a partra- hol van Jiggin és Ferlex? A robot ismét felsegítette rá a köntöst, majd válaszolt:
-A vár körül készítenek méréseket. Kertet terveznek. Rejazz összehúzta ismét magán a ruhát, és M1-re nézett:
-Köszönöm- majd végigmérte őt- mondd, mi a neved, mecha? A kaaelidaschit meghatotta a kérdés. Mélyen meghajolt és örömmel válaszolt:
-Maya. A nevem Maya. A rájakirály visszamosolygott rá, majd elindult vissza a várba.

Az unokatestvér pár valóban méréseket végeztek, a falakon a földön. Az uralkodó már hangosan szólította őket a távolból:
-Jiggin! Ferlex! Az oroszlánok megfordultak, látva, hogy Rejazz közeledik feléjük. A király megállt előttük, és kérdőre vonó hangon rákérdezett:
-Miért? Az kuzin duó értetlenül összenézett, majd a lila zavartan válaszolt:
-Hát... mert úgy gondoltuk... hogy egy kicsit feldobná a várat pár futórózsa...
-Nem- fakadt ki Rejazz, majd elmagyarázta- úgy értem, miért jöttetek hozzám? Generációkkal előbb megtehettétek volna, és akkor talán az otthonunk soha nem pusztul el.

Az oroszlánok sóhajtottak, végül a zöld válaszolt:
-Mindenki úgy gondolta, hogy a fajtátok javíthatatlan. Egyszer a ráják elindultak a lejtőn, és nincs visszaút. Jiggin folytatta:
-Mi sem érettük, hogy az istenek mit láttak benned- szelíden elmosolyodott- de meglátták. Ott van. Rejazz merengve bámulta a talajt, és lassan csóválta a fejét:
-Ugyanúgy tönkretettem mindent. A lány megfogta a csuklóját:
-Egyáltalán nincs veszve. Ez a bolygó ránk várt. Segíthetünk a kaaelidaschiaknak fenntartani, és gazdagítani az életet. Ferlex bólintott:
-Valóban. Mennyi élő élelmiszer is van még a hajón?

Ez a kérdés isteni szikrát gyújtott a rájakirály fejében. A következő lépés már az volt, hogy a katonák ládaszámra öntötték a különböző halféléket Kaaelidasch folyóiba és tavaiba, amiket a hajókról hoztak le. Több idő utazásra készültek, de szerencsére Kaaelidasch, ahová letáboroztak, közelebb volt, mint gondolták. Így az úgynevezett "élő élelem", ami friss volt, és a hajón tenyésztették volna tovább, szintén otthonra talált. A mechák először nagyot néztek, hogy mégis mi a franc folyik itt. Aztán mire rájöttek, hogy mi célt is szolgál ez a csinnadratta, megtapsolták az uralkodót, elismeréssel bólogatva. Rejazz végre tett valamit a bolygóért...

1 megjegyzés: