-Anja Starghost- megvárta, amíg a vörös hölgyemény veszi a fáradtságot, és ránéz, majd folytatta- Miután bolygódról, a Zodiákusról száműztek többszörös tiltott mágiahasználatért, zsarolásért, és honfitársaid élete veszélyeztetéséért. Ezt követően RTG-n nemcsak lázadást szítottál Rhynn gyíkharcosai és a főbolygón élők közt, ezzel rengeteg lakó halálát okozva, de még a főtemplomba is betörtél, majd az egyik lakó vérével megszentségtelenítve az oltárt próbálta megidézni Sötétséget, és a saját szolgálataiba állítsad. Igencsak lesújtó pillantást vetett a rabra:
-Mégis mit képzeltél? Hogy egy isten vagy? Starghost sötéten elmosolyodott:
-Egyáltalán nem képzeltem, tisztem bírónő... Hanem tudtam. Úgy, ahogy azt most is tudom. A törvény szolgája ismét lesújtó pillantást vetett rá:
-Remélem tisztában vagy vele, hogy minden szavad súlyosbítja a helyzeted. Anja halkan, sötéten nevetett:
-Az itt töltött évek után, még magánzárkában és fenyítéssel is úgy gondolom, hogy megérte. A tárgyalóteremben ekkor vadul elkezdtek sugdolózni a jelenlévők. A bírónő viszont azonnal rendre utasította őket:
-Csendet!- csapott a kalapáccsal az asztalra, majd visszanézett a vörösre- Ezzel mi is tisztában vagyunk, Starghost. Épp ezért ez a bolygó sem hajlandó megtűrni téged. Deghyom földjére száműzünk, a Vér-tó törzséhez. Ott a büntetésed közmunkára módosul, és ha ellenszegülni mersz, Sekosnak gondja lesz rád.
A rab csak mosolygott magában. Ez olyan egyszerűnek tűnt. Talán még a megérkezés napján elszökhet, és ismét fenekestül felborítja a világot. A bírónő felvonta a szemöldökét:
-Nem is kívánsz hozzászólni? Anja felemelte a fejét, majd amennyire rablánca engedte, felemelte a kezét, és megmutatta a bírónőnek, hogy milyen szép középső ujja van:
-A soha viszont nem látásra, nyanya. Azonban a törvény szolgája megőrizte hidegvérét. Ismét csapott a kalapáccsal:
-Az ítélet végleges. Vihetik a rabteleporthoz! A hét őr azonnal megragadták a láncát, és cibálták elfelé.
Az RTG lakók feleslegesnek tartják a teleportálót. Mivel mesteri alakváltók és remek járműveik is vannak, így nem okoz nekik gondot a nagy távolságok megtétele. A rabok esetében ez viszont más: a teleportáló csakis egyirányú, és egy adott pontra helyez át személyeket. Anja is ezzel a szerkezettel került a Földre, miután rázárták a kabin ajtaját, és beállították a koordinátákat.
Úgy örült a fejének... egész eddig be volt zárva, most viszont amint szabad talajt ér a talpa, már rohan is. Azonban, mikor a Vér-tó partján, a tűzvörös ég alatt földet ért, nem egészen az történt, amit eltervezett. Kapásból egy indiánszerű törzs tagjai vették körbe, állig felfegyverkezve... vele szembe pedig egy óriási, szárnyas, három fejű kígyó... aki azonnal lesújtott rá. Anjának épp annyi ideje volt hogy felsikítson...
Aztán épp csak érezte a bestia forró leheletét, és premier planban is meg tudta csodálni a fogsorát, amint az szétharapta a láncokat. Ettől még megállt benne az ütő, és hanyatt vágta magát. Sekos pedig visszanézett rá, mindhárom fejével:
-Az RTG-ről már hetekkel ezelőtt értesítettek, hogy érkezel. Előre figyelmeztetlek, hogy minden szökési kísérleted hiábavaló. Jómagam Nixa második kapujának őre voltam, vagyis semmi... de semmi nem kerüli el a figyelmemet. A vörös megdörzsölte a csuklóját, majd a bestiára üvöltött:
-És mikor alszol? Sekos mindhárom fején legalább az egyik szemöldökét felvonta:
-Kisanyám... nézz meg alaposan! Az egyik fejem mindig ébren van, akár esik, akár fúj. Remélem, érthető voltam. Anja összeszorította a fogait, ahogy a helyzetet felmérve forrongott magában:
-Ez a vén satrafa még szorulni fog ezért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése