Shah ugyan elindult az úton... de csak útközbe jött rá, hogy ésszerűbb lenne célt is választani, nem csak belerohanni a vak világba. Deghyomi úrhölgyekről nem hallott... de ha lettek is volna, nincs az az isten, hogy a tűzvörös ég alá menjen. A zoolook matriarcha nemcsak foglalt volt, de a különböző bestiák sem voltak nagyon az ínyére. Nem volt velük ellenséges, de mégis megvolt az az elve, hogy emberi nőt akar magának. A Sólyom Kanyon és Nandun férfi uralkodókkal rendelkezik, Északon pedig egy istennő uralkodik. Mit lehet mit tenni... tengerre!
Vasmacska Karmába vette az irányt, ahonnan a legtöbb hajó indult, megbízható járművekkel, és még legénységet is lehetett bérelni. Mint gazdag uralkodó, erre egy percre sem volt gondja: bérelt egy szép, megbízható hajót, fegyelmezett és segítőkész legénységgel. A kapitány végig is mérte az utazóruhás inkognitós szultán:
-Azért bátorkodom megkérdezni, tisztelt jómódú idegen, hogy mégis merre menjünk? Shah visszanézett rá:
-Nem tudom... a legközelebbi szigetre, ahol nemes hölgyet találhatok. A kapitány elvigyorodott:
-Egykoron Shaiolán volt rengeteg szép és ügyes kezű nemes hölgy. De mára talán csak a csontvázaik maradtak. Az uralkodó azonban nem hallott a szigetről. Nem volt még soha tengeren, így az itteni népek kultúráját, legendáit sem ismerte. A kapitány részéről ezt egy kellemes viccnek vette. El is mosolyodott:
-Akkor oda menjünk először- ki is tartotta a tenger irányába észak felé a kezét- irány Shaiola!
A kapitány azonban egy másik irányba mutatott:
-Már megbocsáss, tisztelt idegen, de Shaiola arra van... Shah nem szerette, ha kötekednek vele. Viszont megállta, hogy nem szól vissza, hisz féltette a kilétét. Inkább kissé elhúzta a száját, majd rábólintott:
-Értem- ő is abba az irányba nyújtotta karját, amelybe a kapitány- akkor irány!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése