Kaaelidaschon mihamarabb megkezdődtek a kútfúrások. Mechák tucatjai alakították át magukat a cél érdekében, hogy- főleg a városuk környékén- felszínre hozhassák a vizet Ezzel egy időben a már tóvá vált első forrás környékére ment a kis csapat különböző teherszállító járművekkel. Fákat vittek. Fák, cserjék, különböző magok... Ez volt az extra szállítmány Luminax bolygójáról. De addig nem állhattak neki az ültetésnek, míg vizet nem találtak. Szerencsére ezt az akadályt megoldották. A védőfelszerelésre azonban továbbra is szükség volt, mivel a levegő még mindig nem bizonyult megfelelőnek. Ezúttal is velük ment a díszkíséret- ezúttal csak hárman. Titan meg is jegyezte:
-Hát a másik kettő hol maradt? K4-P0N válaszolt:
-A fúrásokat felügyelik. Először a város környékén, utána lassan tovább haladunk a bolygó egész területére.
-Csak mértékkel- szólt vissza Renato- ha nagyban gondolkozunk, akkor megfelelő arányban kell kutat fúrni a felszínen.
Amint megérkeztek az első forráshoz, lassan nekiálltak lepakolni. A két lány máris nekiesett a fű- és virágmagoknak. Lelkesen el is kezdték szórni, mint két kisgyerek. Titan nevetett:
-Ne az összeset! Ha a város környékén is lesz víz, az ugyanúgy be kell ültetni! Alig, hogy végigmondta, Renato fordult hozzá az egyik facsemetével:
-Beszéled az ősi nyelvet, ugye? A szőke bozont visszanézett rá:
-Persze. A zoolook elvigyorodott:
-A növényi élet áldását ismered? Titan mélye elgondolkozott:
-Hát... valami dereng. Reno nevetett:
-Ha elkezdem, eszedbe fog jutni. Csak arra kérlek, hogy a beültetés alatt kántáljuk. A szőke bozont bólintott. Tetszett neki az ötlet. Ők a munka alatt szinte egyszerre mondták a szöveget, újra és újra.
Emanuel is tevékenykedett a fákkal, a tó másik partján. Örült, hogy egyre láthatóbban tér vissza Kaaelidaschra az élet- és ehhez ők maguk járulnak hozzá. Közben M1-UT3 odalépett mögé. Nem szólt semmit, csak csodálattal nézte a tevékenységet. Rég látott már a kopár szürkeségen kívül más színt. Manu egy idő után észlelte, hogy a mecha ott áll mögötte. Megfordult:
-Szeretnél segíteni? M1-UT3 kicsit félszegen ment oda hozzá:
-Igen. Hogyan kell? A srác elmagyarázott neki mindent:
-Itt van a gödör- átadta neki az egyik fát- ezt beleállítod, és betemeted. Ennyi az egész. A robot be is tette, és beásta a fát. Utána csodálkozva végigmérte:
-Ez egyszerű volt...- majd visszanézett Manura- kérhetem a következőt? Emanuel halkan nevetett, és a mecha kezébe adta a következő fát. Örült, hogy M1-UT3 ennyire fel lett villanyozva ettől a tevékenységtől. És valóban, a nőies ruhában lévő robot nagyon élvezte. Hamar bele is lendült.
Ekkor az első fák és bokrok között körvonalazódott valami. Mind odakapták a fejüket. Elsőként Renatóba hasított a felismerés, akinek fülig ért a szája:
-Az áldás meghallgattatott! Ez Shanbahac! Valóban ő volt az. A félelmetes istenség megrázta magát, mintha csak most kelt volna fel, majd lassan körbesétált, körbenézett... a mechák nem kis riadalmára. Amint a közelükbe ért, meg is hátráltak. Tara bele is karolt K4-P0N-ba:
-Nyugalom, nem fog bántani. Ő a növényi élet ura. Az android meglehetősen értetlenül fordult felé:
-Nem mondtátok, hogy hoztok még valakit magatokkal. Titan felkacagott, és folytatta:
-Nem is hoztuk. Csak hívtuk. Shanbahac körbenézett:
-Azt hittem, hogy ez a hely már halott. Mi történt? Renato odalépett, és meghajolt:
-Uram, Ambran kérésére hoztuk vissza az életet erre a bolygóra. Most a te segítségedet szeretnénk kérni. Shanbahac végignézett a gyér növényzeten. Halkan nevetett:
-Hát... ahogy nézem, el is kel. Azzal szárnyra kapott. Amerre repült, nyomában fű nőtt, növények jelentek meg. Le is írt egy szép kört a hatalmas tó körül, majd megindult az egyik folyó felé.
A bolygó lakói még mindig félelemmel néztek utána. M4-X1M mutatott még utána:
-Ez... ez..... ijesztő! Ilyen Kaaelidasch emlékezet óta nem láttunk! Kizöldült a nyomában! Emanuel felkacagott és megfogta a mecha vállait:
-Ne aggódjatok, nem fog bántani! Csak látta, hogy általunk itt is megjelent a növényi élet, így ide is kiterjeszti a hatalmát. Gita feléjük nézett:
-Gratulálok, robotok! Megjelentek nálatok az élet első nyomai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése