2013. március 12., kedd

Cez találkozása a listával

Az öreg Vada végezte épp a piszkos papír munkát. Rengeteg jelentés érkezett: ki, merre, hánykor, beosztások, műszakok... és persze az ő fekete listája. Az egyeztetett jelentések alapján újabb neveket kezdett el lehúzni róla.

Épp ekkor rontottak be hozzá. Nem is zavartatta magát, hisz jól tudta, hogy csak egyetlen egy lény akad, akinek van pofája így rátörni az ajtót, és ilyen erőfitoktató léptekkel végigvonulni az asztaláig...
-Apa, beszélnünk kell. Az öreg  felpillantott, félbehagyva a nevek lehúzását, majd megejtette szokásos rosszfiús mosolyát:
-Casey. Jó itthon látni. A lány épp emberi alakban mutatkozott, és komoran folytatta:
-Neked rengeteg kapcsolatod van, sokakat ismersz. Épp ezért szeretném ha utána járnál egy zoolook szimpatizánsnak, aki... Lopva beleolvasott az apja előtti papírokba:
-Mi ezek a nevek?

Darien halkan nevetett, majd közönyösen válaszolt:
-Azok, akikkel van egy kis lerendeznivalóm- befejezte a nevek kihúzását az eddigi jelentéseknek megfelelően- A nagy részükkel már végeztem. Cezbe azonnal felgyúlt a felismerés. Hátrébb is hökölt:
-Te csinálod! Te gyilkolászod le őket! Az öreg felállt, és nyugodtan folytatta:
-Nem értem a felháborodásod. Te is tudhatod, hogy teljesen jogos, amit teszek. Mindannyiunktól elvették a szeretteinket, anyád gyilkosa is köztük van. A lány kifakadt:
-Fater, te nem vagy normális! Nem ez a bosszúállósdi nem vezet sehová! Ettől csak olyanná válsz, mint ők! Darien elkomorodott, majd átnyújtotta a lapokat:
-Ahelyett, hogy kiabálsz, inkább segíthetnél egy kicsit. Ezt a helyet egy jobb világgá próbáljuk tenni, hogy ti is biztonságban legyetek. Itt nem pusztán megtorlásról van szó, hanem egyszer és mindenkorra tanulságul szolgáljunk, hogy az ilyen bűnösök nem úszhatják meg.

Casey lendületből nyújtotta is vissza a listát. Azonban épp csak a szeme sarkából kiszúrt valamit. Visszavette egy pillanatra, és végigfutotta tekintetével, megbizonyosodva, hogy valóban jól látta-e. Darien is felfigyel a furcsa reakciójára. Komoran felé fordult:
-Mi az, lányom? Talán... felismertél valakit? Cez habozott egy pillanatig, majd tekintete elkomorult:
-Nem- hidegen visszanyújtotta a lapokat- csak ledöbbentem, hogy mennyi nevet kihúztál már. Az öreg átvette, majd értetlenül nézett a lányra. Más válaszra számított.

Casey elindult kifelé, mormogva hátra:
-Azt tanácsolom, hogy állj le ezzel az egésszel, amíg teheted! Nem akarlak elveszíteni, de ha így folytatod, semmi jó nem fog kisülni számodra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése