2013. március 31., vasárnap

coexist

A csatahajók használhatatlanokká váltak: milliónyi darabban hevertek a földön, felettük sűrű füst szállt, alattuk vérfoltok, és még néhány kibányászásra és eltemetésre váró holttest. Meglehetősen hosszú csata zárult le Ny-Uraniborgtól nem messze, a pusztában. A békák közül csak egy maroknyian maradtak, és továbbra is állhatatosan sorakoztak fel. Talán fel se fogták, hogy mindent elvesztettek: minden jármű, minden erősítés odalett, és most már csak maguk maradtak. Egyedül az számított, hogy még vannak.

Ellenfeleik is felsorakoztak velük szemben. Nem ünnepeltek diadalt, inkább egyfajta reakcióra vártak a békáktól. De mivel ők makacsul álltak tovább szótlanul, Rejazz megragadta a lehetőséget, és előrébb lépett:
-Amondó vagyok, hogy itt zárjuk le. Ezen a ponton túl semmi értelme tovább harcolnotok. Épp ezért jó szándékúan felajánlom, hogy alakítsátok meg a kolóniátokat, és éljünk együtt békességben Kaaelidaschon. A békák vezére azonban kifakadt:
-Soha! Hű katonáimmal inkább meghalnak, mintsem egy ég alatt osztozzanak veletek! Jiggin ezt hallva feljebb emelte a fejét, a zöld sereg felé kiáltva:
-Halljátok, mit mondd vezéretek?- kérdezte komolyan, de hangját felemelve- Azt akarja, hogy áldozzátok fel magatokat a semmiért, csak azért, mert azt mondja. A katonák összenéztek... majd az egyik fogta magát és egész egyszerűen beledőlt a fegyverébe, helyben szörnyet halva. Jiggin két mancsába temette arcát, és épp nem tudta eldönteni, hogy maga a látvány, vagy a hülyeség fájt-e neki jobban...

Gita is elhúzta a száját:
-Csodálatos...- mondta maró gúnnyal- de hát aki hülye, az haljon meg. C4 leszólta:
-Na de Gita! A tudós vállat vont:
-Most mondd, hogy nincs igazam - a szemközti csapatra mutatott- hisz láthattad....

Közben a rája király ismét szólt:
-Megismétlem szavaimat: felajánljuk nektek a békés együttlétet, amennyiben itt és most leteszitek a fegyvert. Szavunkat és pecsétünket adjuk rá. A béka vezér húzta a száját. Valahol belátta, hogy mégsem annyira szerencsés, ha népe önszántából elhalálozik körülötte. Szemeivel mohón végigkutatta ellenfeleit, majd egykedvűen morgott:
-Ám legyen!- majd egyenesen M1-UT3-re mutatott- de mi is kérünk fémszolgákat! Ennyi jár nekünk! M1 megriadt, azonban Rejazz a vállára tette kezét, majd felé fordult és megcsóválta a fejét. A mecha nyugtázta, hogy ura biztosította afelől, hogy nincs miért aggódnia. Ezután a rája király ismét a békák felé fordult:
-Ők itt nem szolgák. Ők Kaaelidasch őslakosai, akikkel a ráják élnek együtt. Éppen ezért szabad joguk eldönteni, hogy kivel állnak le, és kivel nem.

A zöld vezér ismét morgott. Nagyon nem preferálta, hogy ellenségei nemhogy fölényesen legyőzték, de még a jóból is csak neki jut. Fenyegetően elindult felé:
-Na idefigyelj, halfej! Te csak ne mondd meg nekünk a magadét! Azt hiszed, hogy a győzelmeddel olyannyira felsőbbrendű vagy? Majd megmutatom én, hogy...

Azonban mondanivalóját félbeszakította az elé ugró Machuu. Az isteni helytartó a krokodilszerű fejével úgyszintén megindult és közben gyerekszerű hangján torkolta le a tőle látszólag megriadt vezért:
-Nagy zöld ott marad a seggén a sok kis zölddel! Rája király és csapat ügyesen győzött, és most békén hagyja sok zöldet! Csak nagy zöldnek ilyen nagy zöld a pofája! Vissza többiekhez, és nagy zöld pofa befog! A fő béka ijedten hátrált csapatához, elhűlve figyelve a fura istenséget:
-Hát ez meg miféle lény?- fakadt ki. Rejazz halkan nevetett:
-Ő Machuu, a növényi élet és méreg istenének helytartója. Ő vigyáz Kaaelidasch élővilágára. Majd komoly hangnemre váltott:
-Viszont ha nem viselkedtek, akkor méregbe gurul. Machuu jól figyelt a király szavaira, és úgy döntött, hogy rátesz még egy lapáttal. Megugrott előrébb, feldomborította hátát, majd megrázta tarka levélszerű testét:
-Úgy bizony! Méregbe! Brrrrrrrr!

Erre a békák is megugrottak... közelebb egymáshoz. A vezérük intett:
-Jó, jó, jó, ám legyen!- szabadkozott, majd megadóan sóhajtott- áll a béka... azaz a békeszerződés. Kellő távolságra megalakítjuk a saját kolóniánkat is. C4 segítőkészen mutatott tovább mögéjük:
-Ha arra tovább haladtok, találtok egy folyót. Gondolom, a ti fajtátok is igényli a vizet. A zöld vezér bólintott, majd intett a katonáinak, és megindultak az adott irányba...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése