A hollónemesek a béke időszakának nagy részét csendes elvonulással töltik. A filozófiájuk részét alkotja a pártatlanság, és az ilyen elvonulások ennek a részei. Hua-Bei, Gorh'g és Kicsi különleges helyzetben voltak, hisz nekik a frissen egyesült birodalom biztosított helyet. Ennek ellenére ők is több időt töltöttek a városon kívül, mint benn. Kicsi is most épp a Deghyomot körülvevő erdőbe vonult. Kellemes illata, a beszűrődő fények megfelelőnek tűntek. A lány letérdelt, lehajtotta fejét, és meditált. Alig kezdett hozzá, az egyik fa árnyékából előlépett Sötétség, odasiklott lovagjához, és finoman megérintette a vállát:
-Én Kicsim... A lány felkapta a fejét, és ránézett:
-Nagyuram!- egészen a földig hajolt- bocsáss meg, hogy nem vettelek észre. Sötétség halkan nevetett, majd elvigyorodott:
-Semmi gond. Én már csak ilyen vagyok... az a lényem, hogy rejtve maradjak- közelebb hajolt hozzá- felépültél már a balesetedből, Kicsim? A hollónemes felült, majd bólintott:
-Igen, nagyuram. Hua-Bei és Gorh'g sokat segítettek. Éppen ismét hálát adtam, mikor megjelentél. Az istenség elmosolyodott:
-Nincs szükség rá. Mivel ti nekem szenteltétek az életeteket, úgy minden körülmények közt számíthattok a segítségemre. Viszont most megbízásom lenne számodra. A lány érdeklődve figyelt:
-Hallgatom, nagyuram... Sötétség lassan leírt egy elegáns kört a csuklójával, egyben fekete füst kíséretében megidézett egy régi, kopott tekercset:
-Ez egy antik darab. Mikor Nixa annak idején feláldozta a fényt, úgy gondoltam, hogy nem távozom egy kis szuvenír nélkül- a megszokott sejtelmes vigyora kíséretében a lovagja felé nyújtotta- de most úgy döntöttem, hogy Nixa visszakapja. Add oda Shaylának. Biztosra veszem, hogy örülni fog neki. A hollónemes átvette a tekercset, és mélyen meghajolt:
-Azonnal intézkedem, nagyuram! És már röppent is el a helyszínről. Sötétség vigyorogva nézett utána:
-Ez a két macska az két ősi ellenségből már szövetségessé vált. Ezért megérdemlik, hogy elmenjenek egy hosszabb nyaralásra...
Shayla a fekete Háromtornyú várban tartózkodott. Tom Focusszal még mindig az építési terveket egyeztették.
-Az iskola mindjárt készen van- magyarázta a királynő- a könyvtárhoz pedig épp nagyütemben kategorizálunk. Rengeteg anyag gyűlt össze, főleg a betelepültek és a kisebb népek közül. Eddig a kis királyságoktól valahogy nem kértünk varázsdokumentációt, pedig iszonyatos nagy tudástárral rendelkeznek... Talán Nanduné a legérdekesebb az álommágiájukkal. Tőlük egy cirkónia is jön az iskolába.
-Igazán remek!- a királynak fülig ért a szája, majd mutatta ők is a terveket- Nálunk is sorban állnak a leendő tanárok, a világ minden sarkából érkeztek, a lehető legjobb mesterek. Az akadémia hamarosan készen áll, és amíg nincsenek lovagi játékok, addig a pályát is használhatják az edzések idejére. A fegyvertárat pedig hamarosan frissítjük. Egymásra néztek. Focus megfogja a kény kezeit:
-Minden olyan tökéletes. Csak hónapok kérdése, és minőségi oktatás fog itt folyni, a lehető legjobbaktól. A királynő bólintott:
-Igen- majd az ujját végighúzta a férje mellkasán- ennél már csak egy kis édes ráadás lenne tökéletesebb. A kék macska elvigyorodott:
-Milyen kis telhetetlen az én kis feleségem- és a nyakába csókolt.
Erre belépett Kicsi:
-Felség... A páros eltávolodott egymástól, és Shayla a lányra nézett:
-Mélyen tisztelt Kicsi hollónemes... minek köszönhetjük a látogatást? A lány meghajolt majd átnyújtotta a tekercset:
-Ez a nagyuram küldi, felség. Azt állítja, hogy egy régi dokumentum. Shayla feltárta a tekercset... és azon nyomban el is kerekedtek a szemei:
-Te magasságos...- suttogta döbbenten. Tom Focus is odahajolt, hogy láthassa, felesége mitől is ámult el ennyire. És meglátta... Egy komplett térkép... az egész világukról. Tele volt helyekkel, amikről csak mesékből vagy futó legendákból hallottak. Ma a térkép iszonyatos régi volt, és mellette ott állt még egy pár oldalas dokumentáció. Ezt a királynő eltette, majd a hollónemesre nézett:
-Ez egy térkép... tele olyan helyekkel, amikkel nincs is kapcsolatunk. Kicsi sejtelmesen elmosolyodott. Ismerte Sötétséget... jól tudta, hogy ezúttal is egy szokásos rejtett rávezetéssel közölte a mondanivalóját. Jellemező... a titokzatoskodása, a rébuszai, a rejtőzködése... és hogy sosem lehet tudni, mi is jár a fejében. Shayla felé emelte fejét:
-Nagyuram valószínűleg azt kívánja, hogy ezeket a helyeket közösen fedezzétek fel. Talán újabb tudástárra és kapcsolatokra tehettek szert. Shayla szemei felcsillantak, szája a füléig ért... majd izgatottan Tom Focus felé fordult. A király elmosolyodott, és bólintott:
-Támogatom- átkarolta felesége derekát- fedezzük fel együtt. A csíkos macska a nyakába ugrott lelkesen. A közös birodalom alapjait már lefektették. Most egy új kaland várt rájuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése