Az előző bulitól még teljesen meglőve, és új szerelését élvezve áradozott Dorina, miközben ő és az inkognitós istennő már az Atlanti-óceán felett repültek a Toronto-Párizs járattal:
-Hát az agyamat eldobom! Ez egy piszok jó este volt. Vesztettem ugyan, de akkor is.... hallottad a tömeget? Még nem is ismertek, de máris úgy tomboltam, mikor bedobtam magam, mint az ágyú! Echo halkan nevetett:
-Jó látni, hogy a vereség ellenére így fel vagy dobva. DJ visszavigyorgott:
-Ki mondta, hogy a győzelem a fontos? Én megmondtam... azzal a céllal jöttem, hogy kihívjam a legjobbakat, és egyben tanuljak tőlük- ismét megnézte a kesztyűit- és egérpofának igaza volt, ez a szerelés tényleg nagyon ütős.
-Na és?- kérdezte a menedzser- ki a következő célpont? A lány hátradőlt az ülésében:
-Nem tudom... Franciaország olyan sok lehetőséget tartogat- az ujjain számolva sorolta fel- ott van Vladimir Cosma, Jean-Michel Jarre, Maurice Jarre... Echo köhintett:
-Redukáljuk inkább le a DJ-ekre.
-Rendben- mondta Dorina, é folytatta a számolást- de még így is rengeteg van. Ott van David Guetta, Bob Sinclair, Yves Deruyter, Mojo... Ekkor a istennő egy fotót nyújtott át neki:
-És hozzájuk mit szólnál? A lány átvette a fényképet, felvonta a szemöldökét, majd gyanakodva nézett vissza rá:
-Te... egész biztos, hogy ezek élnek?
Odalenn, a szárazföldön valahol egy stúdióban pedig folyt az élet. Két pasi tevékenykedett: a rövid hajú épp mentéseket végzett a számítógépen, a másik, a hosszú hajú pedig lemezeket válogatott, és közben cigizett. Az első ránézett:
-Tedd már le, megmondtam, hogy idebenn ne füstölögj... A másik válaszolt:
-Miért, a fene nem veszi észre... Különben sem tűzveszélyes. Ekkor kopogtak az ajtón. Az első felpattant:
-Hú, basszus, itt vannak! Gyorsan, kapd össze magad! A második gyorsan elnyomta a csikket, majd mindketten felhelyezték a sisakot... egy pillanat alatt átvedlettek emberből robottá.
-Szabad!- mondta az első a kapkodás nagy közepette. Dorina és Echo pedig beléptek. Az utóbbi magyarázkodott:
-Jó napot! Sajnáljuk a késve egyeztetett időpontot, de remélem, nem okoztunk kellemetlenséget. A második intett:
-Ó, igazán semmi gond, főleg, ha ilyen bájos hölgyek keresnek minket- majd kezet nyújtott neki- Guy-Manuel de Homem-Cristo. Az első követte a példáját:
-Thomas Bangalter. Az istennő sejtelmesen elmosolyodott és válaszolt:
-Erika Delleco. DJ pedig közbeszólt:
-Hé, nekem már be sem mutatkoztok? A duó a lány felé fordult.
-Te ki vagy?- kérdezte Thomas.
-Én vagyok Dorina Joris, én kerestelek fel titeket elsősorban a bárbaj miatt. Guy-Manuel a társára nézett:
-Hát nem aranyos? Milyen bevállalós a kiscsaj. Thomas halkan nevetett:
-Akárcsak mi... Nem ennyi idősek voltunk, mikor megismertük egymást? Dorina érezte, hogy nem egészen veszik komolyan, viszont ennek ellenére nem teszik gúny tárgyává... ergo, valahol tisztelik. Épp ezért ő is próbálta mérsékelni magát:
-Uraim... Ne becsüljetek alá. Most érkeztem Torontóból, ahol deadmau5-t már kihívtam. Ugyanúgy más országokból is keresem a legjobbakat, hogy velük mérjem össze a tudásomat, és hogy tanuljak. A menedzserem, izé...- nézett vissza az istennőre, kicsit elmerengett a nevén, majd folytatta- Delleco segít a szervezésben, egyben tanúsítja, hogy amint az imént mondtam, az nem egy kitalált tündérmese.
-Persze- tette hozzá némi humorral Guy-Manuel- és mi sem vagyunk robotok. A lány halkan nevetett:
-Tudom. Kilométerekről érzem a cigiszagot... Thomas a társára nézett:
-Megmondtam, hogy ne füstölögj a stúdióban...
Guy-Manuel a lány felé fordult:
-Na jó, rendben... figyelj- hajolt felé, és felvázolta a tervet- Mához három napra fellépünk. Még módosíthatjuk a programot a meglepetés erejét is felhasználva. Viszont ezen a fellépésen nagy hangsúlyt fektetünk a látványelemekre.
-Vagyis- folytatta Thomas- részben a mi szabályainkat kell követned, hogy meglegyen a show-nak a kellő hangulata. A zene még nem annyira kötött, viszont a felszerelés annál inkább. Dorina meglehetősen érdeklődve hallgatta a Daft Punk fiúkat. Kicsit közelebb hajolt:
-Meséljetek csak még a felszereléstől?
A következő pillanatban már egy meglehetősen bizarr ruhatárban találta magát. A fiúk kifejezetten az egyik ajtónál válogattak. Guy-Manuel kiemelte az egyik darabot- egy fekete felsőt, amin furcsa, vékony csövek lógtak:
-Ez van betervezve- adta át a lánynak- a színpadon alig lesz fény. Ezeken a ruhán különleges világító csövek vannak. A sötétben csak ezek fognak látszani. DJ vigyora a füléig ért:
-Hú.... ez aztán a baró- majd rájuk nézett- ti aztán kényeztetitek az érzékeket, nem mondom. Thomas halkan nevetett:
-Igyekszünk. Úgy véljük, hogy a zenei élmény mellé a megfelelő látványt is kell biztosítani. A kettő együtt kiegészíti egymást, egyik sincs alárendelt helyzetben a másikhoz képest. Dorina elgondolkodva felvonta a szemöldökét:
-Hmmm... benne vagyok. És azt hiszem, már tudom is, mi lesz az én titkos fegyverem...
A fellépés előtte napok a technikai felkészültséggel teltek és némi próbával. DJ alaposan áttanulmányozta a technikai hátteret, a fellépés helyét, a körülményeket, minden huzalt és kábelt. Ezután vette fel a teendői közé a ruhapróbát. A felszerelésnek nem volt külön csatlakozója, a világító testek mind apróbb, nagyfeszültségű elemekhez csatlakoztak. Szerencsére a mozgásban nem akadályozta, és a színpadon is volt rá elég helye. Ahogy mindezt nyugtázta, megszólalt egy hang a háta mögül:
-Megfelelő? Dorina megfordult. Guy-Manuel állt mögötte, ugyanúgy ellenőrizte a felszereltséget.
-Igen- mondta a lány- a külsőmön még lesz pár alakítás, de ezt leszámítva minden rendben van. A srác bólintott:
-Remek, igazán remek- majd kissé közelebb lépett hozzá- nem tudom, ki vagy te. Nem találtalak egy ország nyilvántartásában sem. Igazán érdekelne, hogy miként is sikerült összehoznod az a bulit deadmau5-szal. Dorina kissé ellenszenvesnek tartotta ezt a megjegyzést, de ugyanúgy megőrizte a hidegvérét:
-Először is... mi már ismerjük egymást. Előtte már volt szerencsénk egymáshoz egy közös bulin. Másodszor... mit szólnál, ha azt mondanám, hogy egy másik világból jöttem? Guy-Manuel halkan nevetett, kissé enyhülni látszott a hangja is:
-Azt mondanám, hogy csak annyira vagy más világból, amennyire mi robotok.
-Ja, és még valami- tette hozzá DJ- okkal választottalak titeket a rengeteg francia előadó közül. Nektek több, mint 15 éves siker van a hátatok mögött, ami szinte töretlen. Tehát valamit tudtok, amit a többiek nem. A látogatásom szakmai jellegű, és nem szeretném, ha lebecsülnétek. A srác halkan hozzátette:
-Elismerésre méltó a lelkesedésed. Pontosan ezért látunk benned fantáziát. A show jobb lesz, mint gondoltuk. De akkor sem hagy nyugodni, hogy honnan az ördögből került elő egy ilyen 13 éves klubszörny, mint te.
-13 és fél!- pontosított DJ, majd sejtelmesen elmosolyodott- és... a többi legyen az én titkom.
Eljött a nagy nap. A tömeg ujjongott. A Daft Punk már a helyén volt, nekikezdve a bulinak. A különleges világító ruhák hatalmas sikernek örvendtek Thomas körbenézett:
-Eddig minden tuti. De hol van Dorina? Guy-Manuel válaszolt:
-Biztos mindjárt jön. Tegnap este még teljes lázban égett. Thomas ekkor cserélt lemezt, mikor a színpad másik felén felhangzott a zene, és felszállt a füst. Ott volt a lány, teljes harci díszben. Valóban azt a ruhát viselte, amit a fiúk rábeszéltek, de ezt még fel is dobta egy ugyanolyan fényben világító szemüveggel, valamint, hogy az összefogott hajába drótokat fogott. A fiúk meglepődtek a látványon:
-Láttam, hogy alakítgat a felszerelésen, de ezt nem gondoltam volna- jegyezte meg Guy-Manuel.
-Mindenesetre nagyon ütősre csinálta- mondta Thomas- úgy látszik, nemcsak megértette a feladatot, de fel is fejlesztette némileg a saját elképzeléseivel.
Az este eleje a maga másfél órájában csak a zenei párbajról szólt. Dorina próbált lépést tartani a fiúkkal, akik egyre magasabbra tették a mércét. Mindezt úgy, hogy közben végig robottáncban mozgott.
-Ugye csak viccel?- jegyezte meg Thomas- ahhoz képest, milyen tehetséges ez a csaj, és milyen jól próbál minket legyőzni, elég szánalmas, ha ebben a táncban akarja végigpörgetni az éjszakát Guy-Manuel a társára nézett:
-Biztos túl komolyan vette a témát. Dorina hallotta a beszélgetésüket. Nem csoda, hogy már tiniként ekkora zenei tehetség lett, hisz rendkívüli a hallása.
-Itt az idő- gondolta nagy vigyorral, és körbenézett a tömegbe. Látta, hogy az egyik csaj az első sorban rendkívül jól táncol... még a körülötte lévők is alaposan megnézték. Elvigyorodott, majd rá mutatott. A csaj visszanézett döbbenten, és visszamutatott magára, hogy a felkérés valóban neki szól-e. Dorina gépiesen bólintott, majd intett a tenyerével, hogy jöjjön közelebb. A fiúk fel is figyeltek az eseményre.
-Ez meg mire készül?- akadt ki Thomas. DJ megragadta a lény kezét, majd olyan mozdulatot tett, mintha csak végigvonult volna egy furcsa erő az egész testén. Ahogy elengedte a party arcot, utána ugyanúgy táncolt, mint ő... meglehetősen emberien. Majd a rajongó stílusából átváltott a sajátjáéba, ahogy tovább zenélt, egyre nagyobb slágereket feltéve, egyre ütősebb dallamokban. A fiúk ugyan nem hagyták magukat zeneileg lenyomni, de ez a mozdulatsor rájuk is nagy hatást tett.
-Hát ez egyszerűen lenyűgöző!- csodálkozott Guy-Manuel-A maga egyszerűségében ugyan, de lényegesen sokat mond. Még soha nem láttam ilyen trükköt színpadon.
-Én se- tette hozzá Thomas- úgy látszik, ellenfelünk most igazán megmutatta, hogy miként is vált a robot emberré...
Egy újabb hajnalba fulladt éjszaka. Már világosodott, mikor a tömeg elvonult. Dorina látványosan kifáradt. Tudta, hogy kiket is hív ki, és minden erejét beleadta a párbajba. Most sem győzött ugyan, hisz a több, mint 15 éves siker meglehetősen stabil védőbástya az ő párnapos ismeretségével szemben. De ez nem tántorította el, mert tudta, hogy ebbe az estében valóban minden tudását és szenvedélyét beleadta... nem is beszélve arról a bizonyos mozdulatsorról, amivel nemcsak a közönséget, de a Daft Punk-ot is lenyűgözte. Egy ideig biztos emlegetni fogják őt, az biztos.
A mély, fáradt merengésből a vállán landoló kezek ébresztették fel, mikor is Thomas elkapta. Úgy döntött, hogy az ifjú titánnak kijár egy masszázs.
-A frászt hoztad rám- mondta halkan a lány, ahogy felcsúsztatta a világító szemüveget a szemeiről a fejére.
-Ne haragudj- nevetett Thomas- csak megjegyzésed után, amit a zenei- és a vizuális élményre tettél, úgy gondoltam, hogy még egy érzékedet kényeztetem. Dorina lehajtotta a fejét, és engedett a masszázsnak:
-Ó, teljesen lekötelezel. Guy-Manuel is belépett a képbe:
-Ne haragudj, ha egy kicsit barátságtalan volt a veled szemben tanúsított hangnem. Csak épp a mai világban rengeteg az önjelölt előadó tehetség, akik igazából pár éven belül eltűnnek a süllyesztőbe.
-Hát- DJ rá emelte a tekintetét- akinek nincs tehetsége...
-Nem minden a puszta tehetség- Thomas elengedte a lányt- láttunk a színpadon. Nemcsak megértetted a feladatot, de úgy gondoltad, hogy valamivel jobbá is tehetnéd, és ezt meg is valósítottad. Guy-Manuel bólintott:
-És ennek meg is volt a visszhangja- majd tűnődve feljebb emelte a fejét- sőt, utólag is meglesz. Dorina elmosolyodott:
-Kösz fiúk. Ez egy igazán hatalmas élmény volt. Kezet rázott velük, közben Thomas hozzátette:
-Részünkről is az elismerés. Remélem, még találkozunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése